Az előző két idényben kiderült, nem igazságos a Magyar Kupa rendszere, többek között azért, mert hiába szerepelt csapatunk kiemelkedően az alapszakasz első felében és állt a második helyen, amikor eldőlt, mely együttesek vívhatnak negyeddöntőket, jutalmat érte nem kaptunk, sőt, a sors furcsa játékot űzött velünk, hiszen mindkétszer az első helyezett Falco otthonában léptünk pályára a négyes döntőért. A rendszer csak annyi kedvezményt ad az alapszakaszban elől szereplő csapatoknak, hogyha mögötte álló alakulattal találkoznak, akkor övék a pályaelőny.

Ahogy az elmúlt két évben, úgy idén is olyan együttes sorsoltak mellénk, amelyik előttünk állt: mégpedig a második Atomerőmű SE-t.

A paksiak ebben az idényben mindössze egyetlen vereséget szenvedtek, a bajnokságban minket oda-vissza vertek, legutóbb két hete találkoztunk velük Fehérváron. Akkor 82–75 győzött az ASE, amelyik nem sziporkázott ugyan, de kiegyensúlyozottabb volt, míg nálunk a támadó játék nem működött.

Szombaton még nehezebb dolgunk lesz, egyrészt idegenben játszunk, másrészt pedig nem lehet majd ott a pályán a saroksérüléssel küzdő Filipovity Márkó, de az egyik edzésen a derekára ütést kapó Grigorije Rakocsevics sem száz százalékos. Vélhetően montenegrói centerünk azért játszhat.

„A múlt heti, debreceni vereség után sok mindent átbeszéltünk, főleg azt, hogy a nehéz helyzetekben hogyan tudunk higgadtan dönteni – mondta fiatal hátvédünk, Kass Balázs. – Negyven percig konstans teljesítményt kell nyújtani, nem lehetnek hullámvölgyek. Igyekeztünk kielemezni az ASE védekezésbeli apró hibáit, és hogy miként kellene ellene játszani. Ha nem rontunk sokat és negyven percig tudunk majd koncentrálni, akkor lesz esélyünk Pakson is.”