Pénteken nagy csatában, egy rendkívül kiélezett mérkőzésen, hosszabbítás után veszítette el csapatunk hazai pályán a bajnoki elődöntő harmadik felvonását. A győzelemhez gratulálunk ellenfelünknek, a Szolnok együttesének!
A játékvezetéssel nagyon ritkán szoktunk foglalkozni, most viszont nem tudunk szó nélkül elmenni a mérkőzésen tapasztalható játékvezetői felfogás és ítéletek mellett. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége a csapatokkal közösen a hazai bajnokság és a játék színvonalának emeléséért dolgozik, de úgy érezzük, hogy ennek a fejlődési folyamatnak nem részesei a magyar játékvezetői kar egyes szereplői.
A tegnapi napon a játékvezetés színvonala különösen alulmúlta egy adott bajnoki mérkőzésen elvárható szintet és ezt nem csak a mérkőzés végkimenetelét döntően befolyásoló utolsó 6.8 másodpercre értjük, amivel kapcsolatban csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a játékvezető nem vette észre azt, hogy a szolnokiak játékosa, Wiggins az egész támadás alatt a festékben tartózkodott tőle 3 méterre, de azt egyértelműen észlelte, hogy 1.8 másodperccel a hosszabbítás vége előtt egál állásnál Barnett szabálytalanul szerelte a szolnokiak játékosát palánk túlsó oldalán. A szituáció maximum kétes, de biztos nem egyértelmű, viszont rendkívül érdekes. Ezzel hozott egy olyan döntést, amellyel eldöntötte a találkozót.
Az elődöntő 3. mérkőzésén azonban nem ez volt a legnagyobb gond, hanem az a felfogás, amiben az egész mérkőzést vezették. A rangadóra rányomta bélyegét a folyamatos kompenzáció mindkét oldalon. Egy rendkívül izgalmas, az idei bajnokságból kiemelkedő mérkőzésen sokszor egy percen belül ellentétesen ítéltek meg azonos szituációkat akár a szolnoki csapat, akár az Alba számára.
Ez a párharc a két klub múltja és eredményei miatt is minimum megérdemel annyi tiszteletet, hogy a legjobb, legtapasztaltabb játékvezetők bíráskodjanak, ha pedig hibáznak, akkor annak legyen felelőse és következménye. Egy idény során a klubvezetésen, a szakmai stábon, a játékosokon óriási a felelősség, de tudjuk ugyanez igaz a játékvezetőkre is. Amíg azonban a játékost, edzőt felmentik, szerződésüket felbontják egy-egy sikertelen szereplés után, a csapatok szponzori szerződéstől esnek el, addig a játékvezetőkkel szemben lefolytatott bizottsági vizsgálatok súlyáról és következményeiről nincs a közvéleménynek, de még a szakmának sem információja. Sajnos az előbbiekről rengetegszer, az utóbbiakról sohasem lehet hallani annak ellenére, hogy jó esetben egy-egy, de általában sorozatos hibás ítéletekkel emberi sorsokról, csapatok életéről dönthetnek.
Bízunk benne, hogy a bajnoki rájátszás következő mérkőzésein a csapatok az MKOSZ és a bajnoki elvárásokhoz méltó minőségi, felelős játékvezetés mellett csaphatnak össze.
