Először is, mesélj egy kicsit arról, milyen érzés az Arconic-Alba Fehérvár csapatnál dolgozni.

Nagyon jól érzem magam és hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy az Alba Fehérvár csapatánál dolgozhatok. Ez az egyik legpatinásabb klub Magyarországon, és a tavalyi szezonban már sikerült belelátnom egy német vezetőedző munkájába. Idén a spanyol szakemberrel Alejandroval és az olasz Flavioval is dolgozhatok. Mindketten elismertek a kosárlabda világában, és az óriási lehetőség számomra, hogy tőlük tanulhatok, láthatom őket munka közben.

A védekezés volt az erősséged aktív pályafutásod alatt, hogyan tudod ezt hasznosítani az edzői pályádban?

Igen, jó védőjátékos voltam, és úgy érzem, hogy a pályán megszerzett tapasztalatom hozzá tud tenni a majdani edzői rutinomhoz. Tudom, hogy a védekezés mennyire fontos a kosárlabdában, és ezen a területen tudok a legtöbbet hozzáadni a csapatértékekhez. Emellett az ellenfelek támadójátékát is könnyen átlátom, és rengeteg figyelmet fordítok arra, hogy a pályán megszerzett tapasztalatom az edzői tudásommal kombinálva adjam át a játékosoknak.

Hogyan látod az edzői pályádat hosszú távon? Vannak-e álmaid és célok ezen a területen?

Másodedzőként megtaláltam a helyem, és ebben a posztban szeretném továbbfejleszteni magam hosszú távon, akár Magyarországon, akár külföldön. Számomra az igazi álom munka az euroligás csapatoknál lenne, de tudom, hogy ez csak nagyon - nagyon sok munkával és tapasztalattal érhető el.

Kik a példaképeid, vagy kik voltak aktív éveid alatt?

Játékosként példaképem Michael Jordan volt, aki kimagaslott a korához képest, Európában pedig Drazen Petrovic nevét emelném ki. Edzőként Zeljko Obradovic akire a legjobban felnézek. Az ő munkássága és filozófiája a leginkább szimpatikus nekem, és remélem, hogy egyszer találkozhatok majd vele személyesen is.