Novemberben váltottunk edzőt, a szlovén Dejan Mihevc után a német Matthias Zollner ült a kispadra, a gárda 4 győzelemmel és 6 vereséggel állt a tabellán, a folytatásban 11-szer nyertük és 5 alkalommal kaptunk ki az alapszakaszban. A kupában a 4. helyen zártunk, a bajnokságban pedig a bronzérmet szereztük meg.

- Hosszú volt a szezon, küzdelmes, a vége happy end lett. Az ősszel mélyről indultunk, ha valaki novemberben, vagy decemberben azt mondja, a szezon végén bronzérmet akasztanak a nyakunkba, ezt a klubnál bárki aláírta volna, természetesen én is. Ahogy minden szezon kezdetén, tavaly kora ősszel is kitűztük a célokat, azt, hogy az alapszakasz első köre után az első nyolc között legyünk, ezáltal részt vegyünk a Magyar Kupa nyolcas fináléban. Ehhez háromszor kellett nyernünk zsinórban, a Szeged, az Oroszlány és a Zalaegerszeg ellen, megoldottuk. Az alapszakasz végén is ugyanezt kellett megvalósítanunk - a fentebb említett csapatok ellen -, hogy a felsőházban folytassuk, majd minél jobb pozícióban kezdjünk a rájátszást. A csapat ezeket az akadályokat is megugrotta. Az őszi edzőváltás egyértelműen jól sült el, Matthias Zollnerrel a csapat minden tekintetben előrelépett – jegyzi meg ügyvezetőnk, Simon Balázs.

A Falco elleni elődöntős küzdelem kapcsán azt a tanulságot szűrte le a csapatot öt éve ügyvezetőként dirigáló sportvezető, hogy az utóbbi három év hazai egyeduralkodójával hasonló szintre jutottunk.

- Hatalmas küzdelemre kényszerítettük a szombathelyieket, ebből erőt kell merítenünk a folytatásban. Ez kell alapnak tekintenünk a jövőre nézve. A Falco az elmúlt években kiemelkedett a magyar mezőnyből, nagyon erős, úgy gondolom, felnőttünk melléjük. Ami biztos, ott vagyunk a legjobb három magyar csapat között.

Simon Balázs azt természetesen sajnálja, hogy a Magyar Kupában nem sikerült érmet szereznünk a tavasszal. Ez egyértelműen csalódás, ugyanis ott voltunk az aranycsata kapujában. 

- A hajdúsági negyeddöntőben jó játékkal vertük a házigazda DEAC-ot, az elődöntőben pedig 37 percen át fölényben játszottunk a Szeged ellen, aztán összeomlottunk. Ebből tanultak a játékosok, a szakmai stáb tagjai, ilyen hibát a folytatásban nem követtünk el. Fontos volt, hogy kialakult a magyar mag, Lukács Norbert felnőtt a feladathoz, Omenaka Godwinnak is voltak jó meccsei, fiataljaink mindannyian bizonyították, hogy lehet rájuk számítani, kiélezett szituációkban is. Az edző kihozta a legjobbat a fiúkból. Úgy gondolom, a fejlődés érzékelhető. Tavaly az 5. helyen zártunk, ha nincsenek a sérülések, egy éve is bejutottunk volna az elődöntőbe. Döntő volt, Vojvoda Dávid teljes mértékben megérkezett Fehérvárra, tavaly is jól teljesített, idén pedig azt a szerepet töltötte be, amit a szurkolók is vártak tőle, a csapat vezére volt. Nagyszerűen teljesített, a folytatásban is egyértelműen köré kell építeni az együttest. A légiósok is megtették a magukét, Stark, Davis, Smith és Fakuade is hozzátett a teljesítményünkhöz. Lényeges, hogy a csapat magyar magja adott, Vojvoda, valamint a szintén végig kiegyensúlyozottan teljesítő, válogatott kerettag Pongó Marcell és Szabó Zsolt is érvényes szerződéssel rendelkezik, kulcsemberek lesznek jövőre is. Takács Martinnak és Balsay Ádámnak szerződése van, bízom benne, hogy június végéig aláírja az új megállapodást Takács Milán és Godwin Omenaka is. Lukács Norbertet bármennyire szerettük volna megtartani, mindent megmozgattunk ennek érdekében, ő a távozás mellett döntött. Sok sikert kívánunk neki a pályafutásához. Először a magyar játékosokkal szeretnénk lezárni a tárgyalásokat, ez most a legfontosabb. A szurkolóinknak sokat köszönhetünk, hozzátették a magukét a szereplésünkhöz. Az alapszakaszban is mellettünk álltak, a rájátszásban pedig különösen, sokan kilátogattak a csarnokba, a végjátékban teltházas meccseket vívtunk, ez nagyon sokat jelentett a fiúknak. Visszatért a Gáz utcába a korábbi hangulat, remélem, ez így lesz a 2022-23-as bajnokságban is. A nyár folyamán azért dolgozunk, hogy az ideihez hasonló vagy még jobb csapatunk legyen.

Fotó: feol.hu