A válogatottban sem lehet panasz csapatkapitányunkra, a közelmúltban rendezett, két vb-selejtezőn is kitett magáért, első, debreceni meccsen 11/3 pontot, a montenegrói összecsapáson a mezőny legjobbjaként, 24/9 pontot dobott Vojvoda Dávid. Három fehérvári társával, Szabó Zsolttal, Pongó Marcellel és Lukács Norberttel szerepelt a válogatottban, a többiek is hozzátettek az eredményes szerepléshez.

Nemzeti együttesünk előbb 83-67-re kikapott Debrecenben, majd Montenegróban remek játékkal nyertek, 88-84-re. A mieink korábban soha nem győzték le a délszláv alakulatot. Vojvoda volt a mieink vezére.

- Debrecenben rosszul játszottunk, lagymatagok voltunk az egész mérkőzésen. Pedig felkészültünk belőlük, tudtuk, milyen játékerőt képviselnek, milyen stílusú játékosok alkotják a keretet, kikre kell különösen figyelni, mégsem tudtuk megvalósítani az elképzelteket. Álmosak voltunk, sok labdát eladtunk, hagytuk, hogy legjobbjuk, Dubljevic végig uralja a palánk alatti területet, továbbá Mihailovic is nagyon élt a találkozón, ő is extrát nyújtott, a Főnix Csarnokban 27 pontot dobott, nem sikerült semlegesíteni. Rengeteg olyan, ki nem kényszerített hibánk volt támadásban, ami ránk nem jellemző, az első találkozót megérdemelten nyerték a vendégek, végig vezettek, nem volt esélyünk. Nem tudtuk őket megtörni egyetlen pillanatra sem, ugyanakkor tudtuk, hogy tudunk ennél sokkal jobban is játszani – mondja Vojvoda.

A második meccsre taktikai változásokat eszközölt a szakmai stáb, az újítások remekül működtek Podgoricán.

- Minden összeállt, régen láttam magunkat ennyire jól játszani, főleg védekezésben, ennek köszönhettük a vasárnap esti sikert. Többször találkoztunk velük, de legyűrni őket soha nem sikerült. Támadásban nagyon jól járt a labda, mindig megtaláltuk az üres embert, nyugodtan mondhatom, nagy győzelmet arattunk. Élveztem a játékot, a debreceni meccsel ellentétben kimondottan jól pörögtem. Debrecenben én sem találtam a ritmust, nem találtam a gyűrűt. Nagy csarnok, szép létesítmény, sok nézővel, remek hangulattal, azonban nekünk kicsit furcsa volt, korábban alig játszottunk ott. Válogatott meccsen kétszer, valamint a kupadöntőn egyszer szerepeltem a Főnixben, még az Olaj színeiben, a kupát pár éve meg is nyertük, amúgy nagyon ritkán rendeznek ott kosármeccset. A nemzeti együttessel két világbajnoki selejtezőt vívtunk ott, az olaszok és a Koszovó ellen. Podgoricán kicsivel több, mint kétezres csarnokban léptünk pályára, körülbelül akkora volt, mi a fehérvári, Gáz utcai otthonunk. Mi ehhez szoktunk hozzá, itthon döntően ilyen befogadóképességű termekben szerepelünk a társakkal. Nagyon jó volt az atmoszféra Podgoricán is, már a délelőtti edzésen különleges volt a hangulat, olyan érzésem volt, nem kapunk ki. Abban biztos voltam, szoros meccs lesz, ami be is következett. Végig vezetve, megérdemelten nyertünk.

Bár kijelenteni nem lehet, hogy válogatottunk biztosan ott lesz a vb-selejtezők következő körében, a fiúk ezzel a sikerrel nagy lépést tettek ez irányban.

- Azzal, hogy nyertünk a portugálok ellen Matosinhosban, valamint most hétvégén, jól állunk a csoportban. Még bármi megtörténhet, nem dőlhetünk hátra, de nagyon jók az esélyeink. A franciák négy sikerrel állnak, mi és Montenegró 2-2-es mérleggel, a portugálok négyszer kikaptak. Mivel három együttes lép tovább a négyből, biztos, hogy pályára lépünk a folytatásban. Az persze nem mindegy, mennyi győzelmet viszünk magunkkal a következő körbe, ahonnan három gárda jut majd ki az ázsiai világbajnokságra. A második kanyarban sokkal nehezebb dogunk lesz, az viszont fontos, nem indulunk rossz helyzetből az eddigi eredményeknek köszönhetően.

A múlt vasárnapi meccset követően, válogatott kosarasaink szerdáig pihenőt kaptak az Alba vezetőedzőjétől, Matthias Zollnertől, majd Vojvoda, Szabó, Pongó és Lukács is munkába állt. Voja természetesen várja a jövő heti, bajnoki folytatást, az alapszakaszból három meccs van hátra. 

- Szívből remélem, mindhárom a mi győzelmünkkel zárul, megverjük idegenben a ZTE, majd itthon az Oroszlány és a Szeged csapatát. Ha megvalósul, úgy gondolom, az első öt között, tehát a felsőházban folytathatjuk.