Az első két negyeddöntőt magabiztosan hoztuk, aztán kétszer a DEAC bizonyult jobbnak, szerdára maradt a döntés az Oláh Gábor utcai csarnokban. Végig jól tartottuk magunkat, a zárás előtt is vezettünk, azonban egylabdás meccsen 88-85 arányú vereséget szenvedtünk, nem jutottunk az elődöntőbe.
- A lefújás után azt mondtam az öltözőben, mindenki legyen magára büszke, mert megtettünk mindent. Természetesen gratulálok a Debrecennek, hiszen továbbjutott. Ugyan elveszítettük az ötödik, sorsdöntő mérkőzést, én mégis győztesként tekintek a játékosaimra. Hiányzóink miatt teljesen át kellett szervezzük a rotációnkat, alapemberek este ki, de a szívünk meccsben tartott bennünket az utolsó pillanatokig. Nincs okunk szomorkodni, hiszen remekül helytálltunk, szép jövő látszik kirajzolódni a fehérvári kosárlabdázásban. Vojvoda Dávid ismét bizonyította, hogy igazi vezér, nagy érték, a saját nevelésű fiatalok közül Lukács Norbert és Balsay Ádám pedig azt, hogy lehet rájuk számítani a legnehezebb percekben is. Nagyon szomorú vagyok, de nem azért, mert nem nyertünk, leginkább amiatt, mert játékosaink megérdemelték volna, nem élhették át a továbbjutással járó eufóriát. A rájátszás öt meccse közül négyen jól játszottunk, mindössze a pénteki, debreceni találkozón nem találtuk a ritmust, ott egyértelműen jobb volt a DEAC. A párharc végére elfogytunk, hiányzó kulcsembereinket nem tudtuk pótolni. Az egész szezonunkat jól jellemezte a szerdai derbi utolsó momentuma, végig rendkívül balszerencsések voltunk. Remélem, jövőre a mérkőzések már nézők előtt zajlanak majd, hiszen az ehhez hasonló ütközetek remek propagandái a sportágnak – mondta vezetőedzőnk, Forray Gábor.