- Hirtelen lett vége, ahogy a többi játékostársam, én is szerettem volna folytatni a bajnokságot, korábban nem kerültem ilyen helyzetbe. A Körmend elleni, hazai, zártkapus bajnoki érdekes hangulatban zajlott, edzőmeccset természetesen vívtam már, de tétmeccset még nem. Úgy gondoltam, a szövetség vezetői várnak egy hónapot, majd döntenek a folytatásról, ám el kellett fogadnunk, hogy az illetékesek így határoztak, azonnali hatállyal lezártnak tekintettek mindent. Az egészség mindennél fontosabb, a sportnál is, ezt tartottuk szem előtt. Két hete fújták le a szezont, azóta maradtam Fehérváron. Amúgy körmendi vagyok, édesapám tagja volt az első, vidéki bajnokcsapatnak, itt kezdtem kosarazni, majd a suli miatt Sopronba kerültem, később Kecskemétre, ahol többet játszottam az élvonalban. Tavaly nyáron pedig az Albához szerződtem.
A 25 esztendős center egy pillanatra sem bánta meg, hogy váltott. Meggyőződése, karrierje szempontjából jó döntést hozott az átigazolással.
- Jól éreztem magam Kecskeméten, de úgy gondoltam, Fehérváron előreléphetek. Ez be is következett, szerintem pályafutásom legjobb szezonja volt a hirtelen véget ért idény, sokat dolgoztam, hogy fejlődjek. Jól ment a játék, akadtak kimondottan jó meccseink. A legjobb az Atomerőmű elleni, Gátz utcai derbi volt a második fordulóban. A padról érkeztem, 15 pontot dobtam, továbbá 12 lepattanót szedtem, azon a találkozón sokat hozzátettem a győzelemhez, a társak szerint kellettem a sikerhez. Előzőleg, a szolnoki, győzelemnél is jól ment a játék. Az idényben átlagban 20,6 percet, tehát több, mint egy félidőt töltöttem a parketten, 8,8 pontot szereztem és 6,1 lepattanót. Ez a tavalyi szezonhoz viszonyítva lényegesen jobb, előzőleg a KTE-ben 12 perc alatt 4,5 pontot és 2,8 lepattanót átlagoltam. Tehát nyugodtan mondhatom, mindenben előreléptem. Jó lett volna befejezni a szezont, az új edzőnek, Arie Shiveknek időre lett volna szüksége, hogy megvalósítsa az elképzeléseit. Ami biztos, ebben a csapatban sokkal több volt, mint amit márciusig produkáltunk.
A támadással nem volt gond, az akciók építése általában zökkenőmentesen zajlott a bajnokikon, ám a védekezés valahogy nem állt össze.
- Erre mi is kerestük a választ, a védekezés nem igazán működött. Pedig sokat dolgoztunk ezen is, a tréningeken eleget gyakoroltunk. A szorgalommal, akaraterővel nem volt gond senkinél. Én is végig teljes erőbedobással küzdöttem, eleve azon kosarasok közé tartozom, aki hajlandó pluszmunkát vállalni, hogy előrelépjen. Tavaly nyáron a klub utánpótlásában tevékenykedő Király Márióval végigdolgoztam a nyarat, a crossfit edzéseket pedig a körmendi Szollár Jánossal végeztem, mielőtt megérkeztem Fehérvárra. Ahogy véget ért a tavalyi szezon, hazaköltöztem anyukámhoz Vasba, két hónapon át tréningeztem, majd jöttem Fehérvárra, indult a munka az Albánál.
Három edző irányította csapatunkat az utóbbi hónapokban, Jesus Ramirez január közepéig, majd két bajnokin Pethő Ákos vezényelt, az utolsó négy mérkőzésen pedig Arie Shivek. Mindegyik szakvezető bízott Molnárban. Talán nem véletlenül.
- Számítottak rám, éreztem a bizalmukat. Mindegyikkel jól kijöttem, tanultam tőlük, mutattak új dolgokat. Ramirez, Pethő és Shivek is adott pluszt, megszívlelendőt. Sajnálom, hogy a Körmend elleni, zártkapus meccsünk után véget ért a szezon, a 6. helyen vártuk az újabb meccseket. A sorsolás szerint Debrecenbe utaztunk volna, az különösen fontos derbi lett volna felsőházba jutás szempontjából. Úgy gondolom, előreléptünk volna, reális volt a csapattal szemben támasztott elképzelés, hogy kerüljünk a felsőházba, az első öt közé az alapszakasz végén, később pedig az elődöntőbe. Ehhez elég erős volt a játékosállományunk. Nagyon kiegyensúlyozott volt a mezőny, sok, jó csapattal, de szerintem megvalósítottuk volna.
A center szerint a bajnok Falco ezúttal kiemelkedett, a mögöttük következő megyei rivális, a Körmend is erős volt, valamint nem sokkal maradt el tőlük az Atomerőmű SE sem.
- Szerintem utánuk mi következtünk, a saját kezünkben volt a sorsunk, hogy a 6. pozícióból előrelépjünk. Tavaly nyáron egy évet írtam alá, rövidesen kiderül, miként alakul számomra a folytatás. Ami biztos, a későbbiekben szeretnék olyan teljesítményt nyújtani, hogy ismét meghívjanak a válogatott keretbe. Jól érzem magam Fehérváron, kérdés, mi lesz ősztől. A vezetők nyilván először edzőt keresnek, aztán majd elkezdenek tárgyalni a játékosokkal a hogyan továbbról.
