Három és fél éve kezdett kosárlabdázni, tavaly nyár óta erősíti az olasz élvonalbeli Umana Reyer Venezia utánpótlását a 16 esztendős fehérvári magasember, Kovács Ákos. Tavaly nyáron hagyta el az Alba Fehérvárt, úgy ítélte meg, Itáliában gyorsabban fejlődhet. A kontinens egyik legrangosabb utánpótlás tornáján, az évek óta a Gáz utcában megrendezésre kerülő Szent István Kupán a magyar válogatottban lépett parkettre, a nemzeti együttes toronymagasan legjobbja volt. Kiváló teljesítményt nyújtott.

Nem vall szégyent a Venezia gárdájában sem. A korosztályos válogatott oszlopa a kontinens szűke elitjének tagja lett a közelmúltban, jelenleg pedig az U16-os és az U18-as bajnoki döntőre készült olasz klubjával. A nemzetközi szakportál, az eurobasket.com legfrissebb listáján a 25. helyen található a legtehetségesebb európai játékosok 50-es mezőnyében. A 204 centiméterre nőtt, a honi 16 éven aluli válogatottban centerként, olasz klubjában általában magasbedobóként szereplő sportoló jól érzi magát Velencében.

- Fehérváron születtem és kezdtem kosárlabdázni, előbb az U14-es B-csapatban, majd az A-együttesben. A tavalyi szezont pedig az Alba Fehérvár U16-os és U18-as együttesében töltöttem. Kimondottan sikeres év volt, ugyanis mindkét csapattal bajnokságot nyertünk, valamint bejutottunk az EYBL szuperdöntőjébe, amit Rigában rendeztek. Ott sem okoztunk csalódást, rendkívül erős gárdák között.

Kovács Ákos először nem a kosárlabdával, hanem az öttusa előszobáját jelentő kéttusával ismerkedett meg közelebbről. Nem is volt ügyetlen, végül a palánk és a labda mellett döntött.

- Akkoriban, gyerekfejjel még nem műveltük mind az öt sportágat, mindössze kéttusáztunk. Négy éven át, 2011 és 2015 között sportoltam az Alba Volánnál. Nem ment rosszul, sőt, kimondottan jól ment, ugyanis országos bajnok voltam. Négy esztendeje döntenem kellett, pár hónapig egyszerre pentatlonoztam és kosaraztam, végül utóbbi mellett határoztam, amit nem is bántam meg. Főként a magasságom miatt volt logikus a döntés, valamint közrejátszott az unokatestvérem, a jelenleg az Egyesült Államokban kosárlabdázó, szintén válogatott csapattársam, Kenéz Csaba is. Ő is ebbe az irányba terelt. A korosztályos nemzeti együttesben először egy nyári, U14-es tornán leptem pályára a 2003-as születésű gárda csapatkapitányaként. Egy évvel később már a 16 éven aluliak Európa-bajnokságán pattogtattam, egy esztendővel fiatalabb voltam, mint a társaim. Az idei nyáron sorra kerülő Eb-n is én leszek egyedül 2003-as születésű.

A tehetséges kosaras tavaly nyáron szerződött Olaszországba. A hazai lényegesen erősebb bajnokság jelentette a legfőbb motivációt. Egyedül költözött Mestrébe, a Venezia – a felnőtt és az utánpótlás is - a településen székel és vívja mérkőzéseit.  

- Sok olasz csapat hívott próbajátékra, több helyre el is mentem, meg is feleltem, végül az utolsóként invitáló velenceiek mellett döntöttem. Jó döntés volt, remekül érzem magam a világ egyik legszebb városában, illetve a szomszédos Mestrében. A csapattagok döntően helyiek, de egy afrikai srác mellett van magyar, miskolci születésű társam is, Kiss Dávid. Nagyjából sikerült beilleszkednem, két korosztályban is számítanak rám, ugyanúgy, mint Fehérváron. Az U16-os csapatban kezdőként nagyon sok lehetőséget kapok, az U18-ban csereként számítanak rám, ott is megfelelő időt töltök a parketten. Az idősebbekkel februárban részt vettünk Európa legrangosabb utánpótlás tornáján, az U18-as Euroligán, átlagban 16 percet játszottam. Itt is a kontinens legjobb csapatai lépnek pályára. A görög Olympiakos, a szerb Crvena Zvezda és a horvát Cedevita Zágrábbal játszottunk, de mivel csak az utóbbi ellen sikerült nyernünk, nem jutottunk tovább.

Kovács szerint jó döntést hozott a tavaly nyári váltással, lévén az olasz utánpótlás bajnokság jóval erősebb, kiegyensúlyozottabb a magyarnál.

- Itt sokkal gyorsabb és fizikálisabb a játék. Otthon ötös poszton játszottam, itt döntően négyesben kell bizonyítanom, de előfordul, hogy hármasként, azaz magasbedobóban számítanak rám. Az elsődleges tervem az, hogy bemutatkozzak a felnőtteknél a legmagasabb osztályban, óriási dolog lenne. Később szóba jöhet az Egyesült Államok, az egyetemi bajnokság, de az is lehet, hogy az olaszországi évek után visszatérek Magyarországra, az Albába. Most jó helyen vagyok, rengeteget fejlődtem az elmúlt hónapok során. Készülünk a bajnoki fináléra az U16-és U18-as együttessel. Előbbi gárdával és az idősebbekkel is jól szerepeltünk a bajnokság eddigi szakaszában, megérdemelten kerültünk a döntőbe, a csoportunk küzdelmeit mindkét korosztállyal megnyertük. Az U16-os finálét délen, Tarantóban bonyolítják június 16-tól 22-ig, az U18-as küzdelmekre pedig északon, Milánóban kerül sor, június 7-től 9-ig. Jól megy a játék, ezzel együtt is meglepett, hogy előkelő helyen rangsoroltak az európai tehetségek listáján, a 25. helyen tanyázom. Ez nagy megtiszteltetés. Rajtam kívül jelenleg Somogyi Ádám szerepel rajta, az U20-asok között, ő az 50. helyen.

Ott van a noteszban

Kovács Ákos a korábbi élvonalbeli kosaras, Radics Balázs közreműködésével került Itáliába. Radics szerint védence a közvetlen elit tagja az öreg kontinensen.

- A tavalyi EYBL sorozaton remekül szerepelt az Albában, ott hívta fel magára az olasz együttesek figyelmét, valamint az U16-os Európa-bajnokságon is jól teljesített. Rendkívül tehetséges kosaras, ráadásul 204 centiméteres magassága is tiszteletet parancsoló. Azzal, hogy a 25. helyre rangsorolják jelenleg, elismerik a képességeit, az 50-es listára az igazán nagy tehetségek kerülnek fel. Ott van a neve az európai nagy klubok megfigyelőinek noteszében, de akár az NBA-nek dolgozó szakemberek füzeteiben is. Az idén februárban, Fehérváron rendezett, Szent István Kupán is kiválóan szerepelt, a magyar válogatott legjobbja volt – mondta a játékos menedzsere.

Szerző: Horog László