- Természetesen örülök, hogy jól megy a játék. A két héttel ezelőtti, TF elleni bajnoki meccsen 14 pontot dobtam, előzőleg, a Levski ellen 20, Jászberény ellen 18, a Ness Ziona ellen pedig 19 állt a nevem mellett. A Ness Ziona elleni hazai derbin nem igazán ment a játék, sajnos gyorsan összeszedtem három személyi hibát, emiatt kevesebbet játszottam. A péntek esti, szegedi győzelem alkalmával 9 pontot szereztem, nem volt gond a játékommal, úgy érzem, hozzá tudtam tenni a csapat produkciójához. Kiegyensúlyozott a teljesítményem, ami annak köszönhető, hogy sokkal több lehetőséget kapok, élvezem a bizalmat, az új edző érkezése után megváltozott a szerepem az Albában. A nemzetközi kupában nem lehet ránk panasz, a hazai bajnokságban viszont nem találtuk a ritmust. A február 5-én vívott, TF elleni, idegenbeli győzelem nagyon kellett az önbizalmunknak. A Ness Ziona elleni, hazai derbinek, az utolsó FIBA Europe Cup csoportmeccsnek ugyan nem volt jelentősége, mindent megtettünk, hogy kiszolgáljuk közönségünket. A Tel-Avivban bonyolított összecsapáson magabiztosan vertük őket, szinte végig harminc ponttal vezettünk, nyilvánvaló volt, hogy vissza akarnak vágni az izraeliek. Ami sikerült is nekik. Futószalagon következnek a mérkőzések, pénteken fontos pontokat szereztünk Szegeden. Nagy csata volt, a hosszabbításban sikerült felülkerekednünk a házigazdákon. A hazai pontvadászaton az idei szezonban elmaradtunk a várakozástól. Úgy gondolom, egyénileg jók vagyunk, képzett kosarasok alkotják az együttest, azonban csapatként nem találtuk eddig az összhangot. Úgy gondolom, a Tehetséges Fiatalok és az SZTE elleni sikerrel elindulunk felfelé. A TF ellen végig vezettünk, Szegeden is jól kezdtünk, aztán több hibát elkövettünk, a hazaiak megérezték a lehetőséget, a drukkerek hajszolni kezdték őket, nagyon izgalmas meccs lett belőle. Egylabdás derbi, örülök, hogy mi kerültünk ki győztesen a párharcból. A hosszabbítás egyértelműen a miénk volt.
Filipovics nagyon élvezi a játékot, a pályán töltött idő minden pillanatát. Azt viszont érthetően sajnálja, hogy a várt eredmények eddig nem igazán jöttek.
- Egységesek vagyunk, mindenki átérzi a dolog súlyát, pontosan tudjuk, nem itt a helyünk a táblázat alján. Ahogy mindenki, én is sokkal többet vártam ettől az idénytől, a szezon elején akadt több, szoros küzdelemben nyert találkozónk, mindig győztesen jöttünk ki a kiélezett meccsekből. A folytatásban viszont elbuktuk azokat, talán az összpontosítás hiányzott, becsúszott egy-egy hiba a védekezésben, nem koncentráltunk eléggé. Hiába voltunk stabilak végig a meccseken, az utolsó pillanatokban az ellenfélnél jött egy extra passz, vagy dobás, ami a vesztünket okozta. Nincs mese, be kell jutnunk a középházba, most ez a legfontosabb. A szegedi sikerrel két helyet léptünk előre a tabellán, a 9. pozícióban tanyázunk, 8 győzelemmel és 11 vereséggel. Remélem, az elkövetkező időszakban a sikerek száma emelkedik. Úgy gondolom, elindultunk felfelé, lépkedhetünk még előre a folytatásban. Ha a tízben vagyunk – ami alapvető célkitűzés -, megkezdhetjük az előrelépést a középső szakaszban, messze a bajnokság vége. Annak ellenére, hogy az idényben váratlan vereségeket szenvedtünk, továbbra is úgy gondolom, az egyik legjobb magyar csapat vagyunk, nagyon remélem, ezt igazoljuk is a szezon további részében. Úgy gondolom, továbbra is minden esélyünk megvan, hogy ott legyünk a rájátszásban. Azt természetesen sajnálom, hogy nem lépünk pályára a hétvégi, kupadöntőben Győrben. Azonban ennek is van pozitív oldala, az elkövetkező napokban nyugodtan készülhetünk, gyakorolhatjuk azokat a dolgokat, amelyek eddig nem igazán mentek.
Filipovics az utóbbi mérkőzésekhez hasonlóan ismét meghívót kapott a válogatottba, reméli, szóhoz jut az olaszok és a horvátok elleni, világbajnoki selejtezőn. Ennek megfelelően készül a nemzeti együttes következő összetartására.
- Mivel nem lépek pályára az MK nyolcas döntőjében, így február 16-án, vasárnap csatlakozom a válogatott kerethez. Akik érintettek, azok másnap, hétfőn kezdik a munkát a nemzeti együttesben. Két mérkőzésünk van hátra, február 22-én, Varesében mérkőzésünk az olaszokkal, majd a horvátokat fogadjuk Szombathelyen. Egyik csarnok sem ismeretlen számomra, a Aréna Savariában többször léptem pályára. Varesében csak egyszer, november közepén, az Európa Kupa első csoportkörében mérkőztünk az olaszokkal. A meccsnek már nem volt tétje, előzőleg mindkét gárda biztosította továbbjutását a második csoportkörbe. Ez a vb-selejtező viszont nagyon fontos, különösen nekünk.
Szerző: Horog László