Miután az eddig három, elődöntős derbin kétszer kikaptunk és egyszer nyertünk, a képlet egyszerű volt, mindenképpen nyernünk kell, ha folytatni szeretnénk a küzdelmeket. A három győzelemig tartó elődöntő negyedik felvonásán a korábban megszokott, parázs hangulatú, egylabdás meccsek helyett remek arattunk magabiztos győzelmet. Ahogy a korábbi, hazai összecsapásokon ezúttal is fehérbe öltözött a csarnok, két és félezer drukker biztatta a fiúkat. A múlt csütörtökön kiállított Sir’Dominic Pointer letöltötte automatikus, egymeccses eltiltását, játékra jelentkezett. Ezúttal bedobó honfitársa, Alhaji Mohammed maradt ki az együttesből. a vasiak amerikai pontgyárosa, a nekünk kellemetlen perceket gyakran okozó Govens szerezte a meccs első pontjait, Lóránt azonnal felelt, majd Kasey Hill palánkról lecsorgó duplájával már vezettünk. Alandise Harris hármasával még inkább elléptünk (7-2), Milos Borisov öt pontja hozta közelebb a nyugatiakat, nálunk Lóránt remekelt, őriztük megnyugtató, hatpontos előnyünket. Govens kosarával araszolt előre a Szombathelye, 13-11-re módosult az eredmény. Ismét csapatkapitányunk, Lóránt pillanatai következtek, aztán a frissen pályára lépő Kovács Ákos is betalált kintről, később Horton, Simpson és Pointer, a túloldalon pedig Norfleet és főleg Perl volt ügyeskedett, tíz perc után 29-15 virított az eredményjelzőn. Nem tudtak közelíteni a határszéliekk, sőt, tovább nőtt a differencia. Norfleet triplája kísérlete célt ért, majd Pustahvar is betalált, ami arra volt elég, hogy tíz pontra közelítsenek a vasiak. Újra távolodtunk, Lóránt jóvoltából, centerünk beköszönt közelről és távolról (40-26), időt kért a vasi mester, Srecko Sekulovic. A pauza nem hozott megoldást, Hill menetrendszerű hármasaival megint távolodtunk, az első félidőt 63-33-as eredménnyel tudták le az együttesek.
Az első félidőben kézsérülést szenvedő vasi kulcsfigura, Govens nem jött ki a második félidőre, ami azért volt különösen nagy veszteség, mert az elődöntős során végig sérüléssel, a bokájával, majd a vállával bajlódó Váradi Benedek sem vállalta a keddi mérkőzést. Harris triplája vezette fel az újabb húsz percet, erre Perl reflektált, felváltva estek a pontok, nem tudott harmincon belülre kerülni a Falco KC. Csak Perl Zoltán dobásai hulltak a gyűrűbe, valamint a center, Steve Taylor meglepő módon, kintről remekelt, de a büntetőket nem tudta értékesíteni. Nálunk Harris és Hill volt elemében, szinte mindent beszórtak. Harris később sem rontott, a záró negyed előtt 90-60-ra vezettünk, nem voltak nyitott kérdések. Simpson hármasa nyitotta a negyedik negyedet, aztán Horton ügyeskedett a palánk alatt. Komoly fölényben pattogtattunk, a vége előtt nyolc perccel már elértük a bűvös, százpontos határt (100-63), a végén érthetően kicsit kiengedtünk, a sárga-feketék közelebb jöttek, végül megérdemelt, 112-81-es diadalt arattunk.
Mindent eldöntő, ötödik meccsre kerül sor csütörtökön, 20.30-kor az Aréna Savariában.
Alba Fehérvár-Falco-Vulcano Energia KC Szombathely 112-81 (29-15, 34-18, 27 -27, 22-21)
Székesfehérvár, Alba Regia Sportcentrum, 2400 néző, vezette: Kapitány G., Benczur T., Praksch P. (Várhalmi Zs.)
Alba: Hill 20/9, Harris 24/9, Simpson 11/3, Lóránt 17/3, Keller Á. 4. Csere: Pointer 9, Horton 16, Keller I. 3/3, Filipovics 2, Kovács Á. 6/6, Varga M. -, Brbaklic -. Vezetőedző: Dzunic Branislav
Falco: Govens 6, Perl 21/9, Norfleet 13/3, Borisov 7/3, Taylor 20/12. Csere: Pustahvar 11/3, Tóth N. -, Kucsora -, Kovács B. -, Durázi 1, Dancsecs 2. Vezetőedző: Srecko Sekulovic
A párharc állása: 2-2.
Szerző: Horog László
