- Amikor a busszal hazaértünk, a csapat orvosával, dr. Kovács Ignáccal azonnal elmentünk röntgenre, ami szerencsére nem mutatott ki bordatörést. Már lényegesen jobban vagyok, bár a bordámat még érzem. Fekszem, pihenek, ha megfordulok, belenyilall, de a fájdalom jóval kisebb, mint szerdán este. Ott leszek a csapat csütörtök esti tréningjén, de arra nincs esély, hogy beszálljak a gyakorlásba, erre a héten biztosan nem is kerül sor. Hogy mikor edzhetek, illetve mikor vívhatok meccset, azt nem tudom, még nem volt ilyen jellegű sérülésem. Betörtem a palánk alá, ütköztem Miloseviccsel, szerencsétlen találkozás történt, nem volt benne szándékosság. A meccseken ez megszokott szituáció, ezúttal nem volt szerencsém. Azonnal komoly fájdalmat éreztem, leültem a kispadra, de ülve nem tudtam nézni a meccset, gyorsan bementem az öltözőbe. Elfeküdtem, a folytatást nem is láttam.
A center telefonján nézte az eredmény alakulását, illetve a beszűrődő szurkolói reakciókból tudta kikövetkeztetni, hogyan is alakult a roppant izgalmas összecsapás.
- Jó lett volna nyerni, amire volt is esélyünk. Tipikusan egylabdás meccs volt, legutóbb győztünk Szolnokon, most a hazaiak örülhettek a végén. Azzal, hogy a Falco tegnap magabiztos győzelmet aratott Körmenden, visszavette a második helyet, remélem, rövidesen visszaszerezzük ezt a pozíciót. Április végén Körmendre, egy héttel később Szombathelyre látogatunk, kellenek az idegenbeli győzelmek, bízom abban, hogy sikerül nyernünk a vasi találkozókon.
Szerző: Horog László