- Nagyon örülök, hogy a hétvégi bajnokin a második negyedben feljavultunk, végül magabiztosan nyertünk a Sopron ellen. Nem kezdtünk jól, puha volt a védekezésünk, a vendégek extra dobásai is bejöttek. Aztán megtaláltuk a saját ritmusunkat, szigorítottunk a védekezésen is, végül magabiztosan nyertünk. Az külön öröm, hogy vezetőedzőnk mindenkinek lehetőséget adhatott, rotálta a csapatot, szükség is lesz a frissességre, az előttünk álló feladatok előtt. Négy győzelmet arattunk zsinórban a bajnokságban, a keddi, Kaposvár elleni mérkőzésen is győzelmet várok, valamint természetesen a szombati, Jászberénnyel szembeni, hazai összecsapáson is.
- Ahogy a bajnokságban, a nemzetközi porondon is gyengén kezdett a gárda, két, hazai vereséggel. Gondoltad, hogy gyorsan kiegyenesedtek és továbbléptek a következő csoportkörbe?
- Megmondom őszintén, a két, hazai kudarc után én sem számoltam ezzel, de örülök, hogy tavalyihoz hasonlóan idén is továbbjutottunk. Nagyon büszke vagyok a csapatra, hogy sikerült kiharcolnunk továbbjutást.
- Mi volt a gyenge kezdés oka?
- A sok sérülés, az Európa Kupa első két meccsén a bedobó, Trevis Simpson mellett én sem állhattam rendelkezésre. Előzőleg, a BL-selejtező első meccsét itthon megnyertük a török Pinar Karsiyaka ellen, de a visszavágóra, az izmiri meccsre nem utaztam el, annyira fájt a térdem, hogy nem tudtam vállalni a játékot. Műtét következett.
- Mit gondolsz, ha pályára léphetsz Izmirben, a gárda sikerrel vette volna az akadályt?
- Egyetlen sportoló sem szereti az ilyen kérdéseket, mi lett volna, ha pályára léphet. Ezt már nem tudjuk meg. Nem tudtam pályára lépni. Természetesen jó lett volna a Bajnokok Ligájában játszani, de igazából az Európa Kupa jobban fekszik nekünk, reálisan nézve, az a mi szintünk. Azt aligha gondolta bárki, hogy három győzelem után a belga Proximus Spirou Charleroi kiesik, főleg úgy, hogy utolsó három meccséből kettőt hazai pályán vívott, meglepetésnek számított, hogy kikapott tőlünk és a Minsktől is. A Tsmoki jogosan végzett a csoportunk élén, ők a legerősebbek. Végre nekünk volt szerencsénk kiélezett végjátékban, az izreliek legyőzték a Charleroi csapatát. Főleg a kezdést figyelembe véve nagy siker, hogy pályára léphetünk a következő körben. Tavaly előbb a portugál Benfica, a belga Brussel és a francia Elan Chalon volt az ellenfelünk, utóbbi együttes később – nagy bravúrt végrehajtva - hazája bajnoka lett. A folytatásban a szintén francia Orthez, valamint a Kolozsvár és a Pardubice volt a csoportunkban. Egy éve nem sok hiányzott, az Orthez ellen az utolsó meccsen nyernünk kellett volna, három ponttal kikaptunk. A csoportelső ment tovább, valamint a csoport három legjobb másodikja, idén más a lebonyolítás, az első kettő automatikusan továbblép.
- Az Egis Körmend, a török Demir Insaat Büyükcekmece és a litván BC Nevezis a rivális.
- Eddig nem foglalkoztunk az ellenfelekkel. A Körmendet természetesen ismerjük, a másik két csapatról még nincs információnk. A törökök biztosan jó amerikaiakkal rendelkeznek, ez jellemző az ottani klubokra, a litván kosárlabdát sem kell bemutatni senkinek. Egyrészről jó, hogy van magyar ellenfelünk, az utazás egyszerű lesz, nem vesz ki belőlünk annyit, mint egy fárasztó, repülős túra. Valamint nagyobb az esély, hogy magyar együttes továbbjut. Az feltétlenül pozitív, hogy három gárdánk szerepelhet a következő csoportkörben, gratulációt érdemel a Szolnok és a Körmend is. Ezúttal is szeretnénk kihozni magunkból a maximumot, nagyon remélem, hogy a sérülések elkerülnek bennünket, a második csoportkört teljes kerettel tudjuk végigjátszani. Azt biztosra veszem, mindenkiből jól felkészülünk, de ez még távoli, mindig a következő feladatra készülünk. Ezúttal a soron következő bajnoki meccsekre.
- A hazai pontvadászaton mire lehet képes az Alba?
