Kiváló fizikai állapotban tért vissza nyári szabadságáról a szabadkai születésű Luka Markovic, aki szinte az egész nyarat végigdolgozta.
Csapatunk bedobója vasárnap ünnepelte 23. születésnapját. Tavaly nyáron, Paksról érkezett Fehérvárra, a vezetőedzővel, Dzunic Branislavval egyetemben.
– Csaptál valami bulit?
– Nem. Szombaton Kaposváron vívunk előkészületi meccset, amit négy ponttal nyertünk. Van feladatunk bőven, szerdán Kolozsvárra utazunk nemzetközi tornára. Zajlanak az edzőmeccsek, hármat letudtunk, az elsőn, a Komárnótól öt ponttal kikaptunk. Kiegyenlített mérkőzés volt, az ellenfél megérdemelte a győzelmet, végig vezetett, mi mentünk utánuk. A második ligás Veszprém ellen könnyebb dolgunk volt, az első negyedben jól tartották magukat, aztán elfáradtak, nagyon kikaptak. A kaposváriak ellen volt egy nagyon jó időszakunk a második negyedben, aztán egy nagyon rossz, végül 83-79-re győztünk. Ezeknek a meccseknek az eredmény szempontjából nincs jelentősége, a lényeg a gyakorláson van. A hétvégi, kolozsvári tornán is komoly csapatokkal találkozunk. Két éve, a Paks csapatával már játszottunk ellenük a nemzetközi kupában, emlékszem, ott sikerült három ponttal nyernünk, valamint hazai pályán is megvertük őket, szintén kiélezett küzdelemben. Az első meccsen nem dobtam sok pontot, a visszavágón igen, ha jól emlékszem, 15-öt, vagy 17-et. Azzal most is kiegyeznék.
– Mit vársz az új szezontól?
– Ugyanazt, mint a tavalyitól, azaz a döntőbe kerülést. Tavaly megérdemelten jutottunk odáig. A Szolnoktól sajnos kikaptunk a fináléban. Bíztam a sikerben, ugyanis Magyarországon már rendelkezem ezüstökkel és bronzzal, arannyal még nem.
– Mi döntött júniusban az alföldiek javára?
– A különbséget az jelentette, hogy pont akkor nem sikerült igazán jól játszanunk, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. A Szolnok megérdemelte az aranyérmet. Úgy gondolom, az október közepén kezdődő szezonban is a Fehérvár és az Olaj KK lesz a két legerősebb csapat.
– Melyik gárdákat várod még az élmezőnybe?
– A Körmendet és a Zalaegerszeget feltétlenül. Természetesen igyekeztem figyelni, hogy a riválisok kiket igazoltak, komoly következtetéseket még nem érdemes levonni, hiszen a bajnokság több, mint egy hónap múlva kezdődik. Amiben biztos vagyok, mi ott leszünk az aranyért vívott csatákban. Úgy gondolom, az erősítések jól sikerültek, jó irányba tartunk. Nagyon sokat dolgozunk, pokoli kemény edzéseket vezényel a vezetőedző. Dzunic Branislav. Bírom a tempót, annak is köszönhetően, hogy két hét kivételével az egész nyarat végigdolgoztam.
– Ennyire szorgalmas vagy?
– Bár tavaly is voltak kimondottan jó meccseim, szeretnék még többet pályán lenni. Amikor véget ért a bajnokság, hazatértem Szabadkára, folytattam a tréningeket. Mindössze tizenhat napot hagytam ki. Két hetet Ibizán töltöttem a barátnőmmel és a barátaimmal, a nyaralás előtti és utáni egy napot hagytam ki mindössze. A pihenés remek volt, a spanyol sziget egyszerűen mesés. Meglehetősen drága, de úgy gondolom, egyszer mindenkinek érdemes megnéznie. Tehát ez a két hét nem telt munkával, amúgy egy szabadkai erőnléti edzővel gyakoroltam. Egy kicsi erősítő terme van, ott tartott nekem foglalkozásokat, valamint egy szabadkai kézilabdázónak és egy újvidéki labdarúgónak. Így hárman futottunk a közeli erdőben is. Később Belgrádban vettem részt kosaras táborban, azt egy fiatal szakember tartotta, 10-15 játékosnak. Technikai képzés és dobások szerepeltek a programban. Ez befektetés volt, hogy még jobb legyek az új szezonban. A Szolnokkal már van ezüstérmem, a Pakssal ezüstöm és bronzérmem, a Fehérvárral szintén egy ezüst. Most már aranyat szeretnék végre a nyakamba. Úgy gondolom, elég erősek leszünk a végső győzelemhez.
Szerző: Horog László