A Tüskecsarnok bemutatkozott már a kosárlabda híveinek, hiszen itt rendezték az All Star-gálát. Hivatalos tétmeccseket azonban most láthatunk először a létesítményben, ezzel a Magyar Kupa döntője hosszú idő után tér vissza a fővárosba. A lebonyolítás tavaly óta az Európában máshol is bevett nyolccsapatos, háromnapos torna, amelynek keretében negyed- és elődöntőket, majd helyosztókat rendeznek. Pécsen debütált ez a forma, az ottani rendezés hiányosságaiból igyekezett tanulni a szövetség - így például az idei helyszín egyik résztvevőnek sem nagyon távoli. Fehérvárról kifejezetten könnyen és gyorsan elérhető a budai csarnok, reméljük, sok szurkolónk lesz jelen csütörtökön is, a viszonylag korai kezdési időpont ellenére is (15.30) az Alba-Sopron negyeddöntőn.

 

Az igazi persze az lenne, ha péntekre és szombatra is jutna meccsünk, tavaly ez nem sikerült. A csapat egyelőre nem tekint távolabb a csütörtöki találkozónál, éppen elég kemény feladatot jelent a Sopron legyőzése. Még úgy is, hogy nekünk ez a szezonban már kétszer sikerült, amit egyetlen másik csapat sem mondhat el magáról. Emlékezetes, hogy még Marcel Tenter edzősége alatt az Alba vette el a soproniak bajnoki veretlenségét, majd már Székely Norbert irányításával Sopronban is nyertünk. Megszakítva egy tizenegy éves rossz sorozatot... Mindebből kiindulva akér esélyesként is tekinthetnénk a csapatra, de nem szabad elfelejteni, a soproniak összességében sokkal jobban állnak a bajnokságban. Nem véletlenül: egységes, összeszokott, és egyéni kvalitások tekintetében is kiváló együttesről van szó.

 

Hogy ne feküdne nekik a játékunk, az sem egyértelmű, elvégre mindkét, végül számukra vesztes meccsen is volt periódus, amikor érvényesíteni tudták akaratukat. Boriszov, Thomas, Edwards vagy éppen Takács bármikor be tud emelni pár triplát, ami mindig meghatározó a játékukban - közben pedig Poscsics révén palánk alatt is dominálni képesek. Ahhoz, hogy ellenük ismét nyerjünk, olyan türelmes, tiszta helyzeteket létrehozó csapatjáték, s persze jó dobóforma kell, amilyent Sopronban mutattunk januárban. Egyéni extrák terén sem álltunk akkor rosszul, Tóth Péter 22/18 pontos mutatója emlékezetes marad, mindössze három dobást rontott a meccsen. Csorvási Milán pedig egyetlen egyet... Ezúttal is szükség lesz a vállalkozó kedvet kísérő szerencsére, ami persze a megfelelő koncentrálással könnyebben előhívható.

 

A Sopron tavaly döntőtjátszott a kupában, és meg is szorongatta a favorit Szolnokot. Azóta pedig nem változott jelentős mértékben az állománya, sokszor leírtuk már vele kapcsolatban, hogy előnyt élvez a riválisokkal szemben ezzel az összeszokottsággal. Van tehát alapja a bizakodásra, de egyetlen találkozón bármi megtörténhet, és ebben a lebonyolításban ez tulajdonképpen mind a nyolc, lejátszandó meccsre igaz. A kupa legnagyobb esélyese természetesen most is a Szolnok, ám biztosra a Tisza-partiak sem mehetnek. A mi csapatunk egyelőre nem készült másra, mint a csütörtöki rangadóra, reméljük, a kupa varázsa és hangulata hozzátesz a fiúk teljesítményéhez. Ashton Mitchell edzett a csapattal, hogy mennyi szerep jut neki, kiderül a Tüskecsarnokban, ahol tovább alakulhat a mostanában biztató játékunk. Hosszabb távon ez legalább olyan fontos, mint a hagyományokhoz méltón szerepelni a kupában.