A hazaiak kezdtek jobban, de a második negyedben tíz pont alatt tartottuk őket. Az ekkor megszerzett előnyt már nem adtuk le a továbbiakban, sima lett a győzelem.
Esélyesként várta a meccset Székely Norbert csapata, de nagyon rosszul kezdett. A védekezés hibáit kihasználva vezetett a MAFC, és hiába egyenlített az Alba, Hunter és Lakosa vezetésével újra a hazaiak húztak el. Gilchrist jól szállt be, de így is nyolcpontos hátrányból kellett visszakapaszkodni. Kovács négy pontja csökkentette a különbséget az első negyedben. A másodikban a MAFC kért hamarabb időt, egy szép Kromah-Kave összjáték után. És alig valamivel később megint, mert szerzett labdákból lerohanta őket az Alba, átvéve a vezetést. A fehérvári védekezés nagyot javult, a játékvezetők is több faultot fújtak ekkor a MAFC-ra, mint az első negyedben, így fokozatosan elléptünk a hazaiaktól, 24-9-re hozva a második negyedet. Ez a jó periódus, mint kiderült, el is döntötte a meccset.
A folytatásban rengeteg büntetőt dobtak a csapatok, alig akart akciópont születni. Gilchrist sorozatban kiosztott sapkákkal jelentkezett, hazai oldalon Hunter igyekezett, egy ízben még saját gyűrűjébe is betalált...Csorvási pötyögtetett, Kovács sportszerűtlen hibát harcolt ki, sok gond nem lett volna, ha a harmadik negyed végén nem nyelünk be három triplát - az utolsót dudaszóra, Mócsántól. Így tízpontos előnnyel várta az Alba a záró játékrészt. Ebben volt egy fellángolása a Brown révén igazi vezért találó műegyetemi csapatnak, de utána már nem engedte közelebb az Alba. Ha nem is sziporkázva, de egységes csapatként győzött a több büntetőt és ziccert is elrontó Fehérvár, amely egyetlen triplát dobott a meccsen - Brown egymaga ötöt, de nem ez döntött, szerencsére.