Nem mondhatni, hogy a TLI-Alba Fehérvár momentán az NB I-es férfi kosárlabda-bajnokság napsütéses oldalán tartózkodik. A csapat eddigi teljesítménye nem megfelelő, s ezt a vezetők is nagyon jól tudják.
A vérmesebb, ugyanakkor elkeseredett szurkolók gyászosnak, a klub hírnevéhez méltatlannak titulálják a TLI-Alba Fehérvár eddigi teljesítményét, s valljuk be, ebben van is igazságuk. Mert félő, ha így folytatódik tovább, a csapat szégyenszemre messze elmarad a célkitűzéstől. A jelenlegi helyzetről a két vezetővel, Dávid Kornéllal, az Alba Regia SC elnökével, és Halm Rollanddal, a TLI-Alba Fehérvár szakosztály-igazgatójával beszélgettünk.
– Tudomásom szerint találkozott a csapattal. Kifejezte nemtetszését?
– Nem igazán avatkozom a csapat életébe, de most úgy gondoltam, hogy ideje beszélgetni a fiúkkal, a csapat magyar magjával, és Székely Norberttel – válaszolta Dávid Kornél . – Kíváncsi voltam, belülről hogyan látják, mit gondolnak a jelenlegi helyzetről. Ezek után bennem is tisztult a kép, amit kívülről is láttam, az most megerősítést nyert. Abban teljes mértékben biztos vagyok, hogy változik a helyzet, pillanatnyilag nincs is más lehetőségünk.
– Konkrétan?
– Egyénenként és csapatként is sokkal több kell a folytatásban. Azt, hogy sok mérkőzést az utolsó pillanatokban veszítettünk el, abból le kell vonni a tanulságokat, mert óriási a jelentőségük, s csak előre kell tekintenünk. Bosszantó volt a koncentráció hiánya, ez nem fordulhat elő.
– Igen ám, de nem a vezetők, a játékosok futnak ki a pályára.
– Ez így igaz, hiszen nem mi dobjuk be a pontokat, de nem is mi hagyjuk ki a lehetőségeket. Mi, vezetők annyit tehetünk, amíg le nem zárul az átigazolási időszak, mindent megteszünk annak érdekében, hogy meg-
erősítsük a csapatot. Ez azt jelenti, s ezt most is határozottan kijelentem, hogy nem a jelenlegi keret fejezi majd be a bajnokságot.
– Ez így rendben is van. de a jelenlegi nyolcadik hely nem túl biztató.
– Teljesen felesleges most azon meditálni, hogy hol állunk a bajnokságban, mert tudjuk jól. Felesleges számolgatni, csak az eredeti célunkra, s arra kell koncentrálni, hogy meccsről meccsre győztesen hagyjuk el a pályát. No meg arra, hogy ne mi kapjuk, hanem adjuk a pofont az aktuális ellenfélnek. Az abszolút elfogadhatatlan, ha nem tesznek meg mindent a győzelemért, amiért ha úgy adódik, fel kell szántani a pályát. Vezetőedzőnkkel arról is beszéltünk: mi kell az edzéseken annak a szintnek az eléréséhez, mellyel esélyünk van a sikerekre.
A klubelnökkel azonos a véleménye Halm Rollandnak, aki elmondta: minden kérdésben egyeztetnek a legnagyobb támogatókkal, majd együtt döntenek Dávid Kornéllal.
– Sajnos siralmas a csapat eddigi szereplése, annak ellenére, hogy hat-hét egylabdás vesztett meccsünk volt. Mondanom sem kell, hogy elégedetlenek vagyunk, s a szakmai stábbal együtt ezért is próbáltunk változtatni. Ezért hoztuk Kalvét, aki Kromah mellett nagyon jól játszik, de vannak még elképzeléseink. Sőt, több is volt.
– Éspedig?
– Még decemberben a Körmend megkeresett minket, hogy Tóth Norbit visszaengednék, de aztán edzőt váltottak, s lekerült a napirendről, pedig mi fogadtuk volna. Játékosokat, külföldit, vagy használható magyart kell találnunk az eredeti céljaink megvalósítása végett. Mert az eddigi szereplésünk, finoman fogalmazva is szégyenteljes. Ugyanakkor nagy öröm számunkra, hogy a kudarcok ellenére nagyon sok szurkolónk kitart a csapat mellett. Ahogy a múltban, úgy most is nagy szükség van rájuk.
– Visszatérve a légiósra: van már jelöltjük?
– Igen, az ajánlatunkat már megtettük egy légiósnak, most várjuk a válaszát.
– Én pedig az önét: mi lesz szerdán Sopronban?
– Most mondjam azt, hogy nem mi vagyunk az esélyesek? Hiszen még a bajnok Albának sem ment a játék a mumusnak számító Sopronban. Ám abban teljes mértékben biztos vagyok, és határozottan állítom: a csapat úgy utazik el a szerdai meccsre, és annak tudatában lép pályára, hogy győzni akar. Mást el sem tudok képzelni, de ezzel nem vagyok egyedül
Ami az új légióst illeti, a fentiek alapján talán nem is kell sokat találgatni a keret változását illetően...
Szerző: Matók János
F.M.H.