A jövő vasárnapi, Nyíregyháza elleni hazai meccs a kakukktojás a TLI-Alba Fehérvár következő négy bajnokijában, mert a másik három idegenben lesz, kifejezetten nehéz ellenfelekkel szemben. A széria paksi nyitánya mindjárt igen szép feladat, tegyük hozzá, a pályaválasztói jog felcserélése miatt játszunk az atomvárosban. Csarnokunk leterheltsége a felkészülést is befolyásolta, hiszen az utóbbi napokban nem tudott a megszokott környezetben készülni a csapat... Így még nehezebbnek tűnik az egyenlet megoldása, bár azt nem állíthatjuk, hogy sokismeretlenes, hiszen Pakson régi ismerősök várnak.

 

Braniszlav Dzunics az előző szezonban vette át az ASE irányítását, Fehérvárról bajnokként távozott és ma is szép emlékeket őrzünk róla. Ráadásul a Paks edzőjeként sikerült már megtréfálnunk, hiszen itthon és a Duna-parti városban is győzött csapata ellen az Alba tavaly - más kérdés, hogy ő szintén kétszer vezette sikerre új együttesét ellenünk. Pakson az előző alapszakaszban simán kikaptunk, a középszakaszban viszont hosszabbításban nyertünk, mondani sem kell, inkább utóbbit ismételnénk meg szombaton. A hazaiak állományában a magyar mag keveset változott azóta, az Albával szintén bajnok Szabó Zsolt épp úgy alapember, mint Eilingsfeld, Kovács vagy Tóth Ádám - s persze ne feledjük harmadik "aranyos" paksi játékosunk, Jones is magyarként szerepel immár. Az ő semlegesítése speciel kulcskérdés lehet, amikor tavaly ősszel kikaptunk Pakson, igazi nyerőember volt, egyébként is tudjuk, mire képes.

 

Az Albából Supola Zoli őrizhet kifejezetten kellemes emléket a legutóbbi vizitünkről az ASE otthonából, hiszen a hosszabbításos meccsen 22 ponttal karriercsúcsot ért el. Rajta kívül már csak Juhos Levente a tagja keretünknek azok közül, akik ezen a meccsen legalább tíz percet pályán töltöttek, szóval az összeszokottság nem mellettünk szól. És azt se feledjük, Dzuniccsal ellentétben Székely Norbert épp csak túl van az ismerkedési fázison saját csapatával (kis túlzással ezúttal az ellenfél edzője jobban ismeri a Fehérvárt, mint a Fehérváré). Van tehát hendikep, amihez hozzá vehetjük, hogy a Paks a táblázaton is jobban áll, igaz, eggyel többször játszott, és ha legyőznénk, a vereségek számát tekintve már nem lenne jobb. A pályán persze nem a helyezés számít, az pedig már sokszor bebizonyosodott, hogy a magyar mezőnyben nincsenek hatalmas különbségek a csapatok között.

 

A Paks, velünk ellentétben, tétmeccset is játszott az elmúlt héten, és ha nem is járt sikerrel (kikapott otthon a Trabzonsportól), a meccsritmus, az európai tapasztalat a javára szól. Biztos, hogy presztízs is vezényli majd Braniszlav Dzunicsot, de ismerjük annyira, hogy tudjuk, hideg fejjel irányítja csapatát. Felkészülhetünk tehát a megszokott kemény, palánk alatt nem sok irgalmat ismerő védekezésre, amely ellen nem ártana jó formában dobni kintről - reméljük, Lasan Kromah átment valamit az All Star-gálán látott formájából... Persze centerben sem reménytelen a helyzet, a mostanában ponterős Csorvási Milánnak vagy a Szegeden Remeklő Cleveland Melvinnek fizikailag is fel kell vennie a versenyt Jonesszal és társaival, és akkor dönthetnek a mezőnyemberek...

 

Meg persze a szurkolók segítsége is, ami Pakson a mieink mögül sem szokott hiányozni, jöjjenek ezúttal is minél többen biztatni a csapatot! Székely Norbert "igazi" debütálása következik, harcos, keményen védekező, fegyelmezett Alba teheti emlékezetessé - és ezekre az erényekre a következő hetekben folyamatosan szükség lesz, mert tényleg nehéz sorozat jön az ünnepek előtt.