Pocsék dobóformában játszva kapott ki a Kecskemét a VOK-ban az Albától. Bezzeg Pécsen rögtön triplákkal nyitottak, és felül is múltak minket. Ebből kiindulva döntő lehet, hogy dobnak ezúttal Wittmannél - de valószínűleg még fontosabb kérdés, meg tudják-e állítani a mieink gyors játékát. Mert ez volt a kupában aratott győzelmük titka is, mikor végképp ritmust vesztettünk, elvesztettük a meccset is. A múlt héten láttuk a ZTE ellen, mit jelent, ha sikerül végig diktálni a nekünk jó tempót, de gyanítható, az Ivkovics-féle Kecskemét nem adja ilyen könnyen a győzelmet. A rohanáson és nagy tempójú játékon kívül most alighanem a pozícióharcban, kemény párharcokban is jobbnak kell lennünk a sikerhez.

 

Rutinosan alakította ki Alba-ellenes taktikáját a KTE edzője, ez látszott a letámadás elleni trükkökben ugyanúgy, mint a kőkemény védekezésben, és nem számíthatunk másra ezúttal sem. A kecskemétiek előszeretettel hivatkoznak rá, hogy ők a másodosztályból érkezett kiscsapat, de nyilvánvaló, hogy a magyar szinten jónak mondható, egységes állományuk van. A szerb stílus sok mindenben tetten érhető náluk, fizikálisan is embert próbáló feladat lesz minden párharc megnyerése. Csapatként játszva, türelmesen kell megtalálni a gyenge pontokat, még ha nem is ez a támadójáték a mi erősségünk. Persze az igazi az lenne, ha mi diktálhatnánk a játék menetét és főleg tempóját - alighanem ennek megakadályozása a Kecskemét elsődleges szándéka.

 

Hogy vannak kitűnő, meccset eldönteni is képes játékosai a pénteken hazai pályán játszó ellenfélnek, nem kérdés. Jovanovics nagyon élt a pécsi meccsen, ahogy Witmmann is villogott a végén, amikor elhúztak. Jól épülnek be a fiatalok, sok a szerb, köztük honosított is, szóval masszív állomány. A miénk is tud az lenni, és ha a fiatalságból, csapatépítésből fakadó hullámvölgyeket sikerülne kiküszöbölni, szinte biztosan bárki ellen eséllyel vennénk fel a harcot a hazai mezőnyben. De, ahogy Carlos Frade is többször rámutatott, folyamatosan alakul a csapat, amely most már a sűrűbb programnak megfelelő terhelést kap - persze nem mindegy a várható erőltetett menet előtt, melyik pozícióból vághatunk majd neki. Mivel a Kecskeméttel (is) nagy harcban vagyunk a második helyért, ebből a szempontból is lényeges rangadó jön.

 

A fehérvári szurkolók érthetően csalódottak voltak a kupanegyeddöntő után - ahogy a játékosok is. Jó munkával, kemény edzésekkel készül azóta a társaság, láttuk a ZTE ellen, milyen az, ha kijön a lépés. Reméljük, Kecskeméten is ezt az arcát mutatja a csapat, a palánk alatt "védhetetlen" Somogyi Gergővel, a hasznosan játszó légiósokkal, a minden kosárért hatalmasat brusztoló Tóth Norbival vagy éppen a korábbi csapatához látogató, szintén roppant hasznos játékra képes Tóth Petivel. Az biztos, hogy a Kecskemét ellen mindenkire szükség lesz. Nem mi őrzünk kellemes emléket a legutóbbi randevúról, de éppen az Ivkovics-csapat múlt heti, pécsi bajnoki mérkőzése bizonyította, semmi jelentősége már a múltnak. Ha a helyszín nem volt nekik megfelelő biztosíték, hogy ismét nyernek ott - akkor az ellenfél sem jelenti azt, hogy megint elkönyvelhetik a sikert. Kétszer egymás után nem fognak átrobogni rajtunk - hogy egy szoros meccset ki nyerne, azt pedig úgysem lehet megjósolni. Aki teheti, szurkoljon a helyszínen a fiúknak, hogy jól sikerüljön a presztízsmeccs!