Braniszlav Dzunics népszerűségén a fehérvári szurkolók nagy része körében semmit nem változtatott, hogy a "Garnd Slam" besöprését követően Paksra szerződött. Elfelejteni biztos nem fogjuk neki, hogy mindhárom itteni szezonjában érmeket szerzett az Albával, az utolsóban pedig tizenhárom év után vele yndertünk ismét bajnokságot és kupát. A mester minden bizonnyal hatalmas tapsot kap majd a szerda esti mérkőzés előtti bemutatásnál, és nem ellenséges hangulat fogadja Szabó Zsoltot és Jarrod Jonest sem - utána viszont jöhet a játék, amiben, reméljük, ezúttal alulmaradnak.

 

Egyáltalán nem kizárólag a fehérvári múltjuk miatt érdemes kiemelni őket a beharangozóban. Dzunics természetesen alaőjában határozza meg a Paks játékát és eredményességét is, úgy tűnik, idén is alapszakasz-győzelem lesz munkája jutalma. És ebben a munkában fontos támasza a két ex-albás center, mert Szabó és Jones ugyanúgy meghatározó ember az Atomnál, mint itt volt. Éppenséggel őszi, paksi meccsünkön is bizonyították, jelenleg már nem a múlt sikerei foglalkoztatják őket. Ez így természetes, és ha nem lenne sérült, Medve Mátéról is elmondható lenne ugyanez. A Paks igen bő keretének fontos tagjai ők, akik a figyelem középpontjában lesznek, mikor vendégként érkeznek Fehérvárra - bár ne is kéne másra figyelni csapatukban! De kell, nehezen megjósolható, éppen ki lesz a húzóember a Paksban.

 

Ami biztos, centerben igen jól állnak, a két említett játékos mellett Tóth és Eilingsfeld is hatékonyan használható, őszintén szólva palánk alatt kíméletlenül megvert minket az Atomerőmű az ősszel. Most sem lesz egyszerűbb dolgunk, de bízzunk benne, hogy azta rutinosabbá vált Somogyi Gergő, hogy átmenti jó formáját Tóth Norbi, hogy ismét tavalyi önmagát kezdi idézni Juhos Levi. Mezőnyben is kelleni fog az extra, mert a Paknál van, mostanában kezd magára találni amerikai hátvédjük, McGruder. Kovács és Körtélyesi is képes fontos pontokat szerezni, időszakonként főszerepet kérni és kapni, vagyis a Paks még a sérültjei nélkül is (akik közül Vaughn hiányozhat leginkább) bivalyerős. És akkor a motivációs pluszról nem is beszéltünk, amit bizonyára tagadna Dzunicvs, Szabó vagy Jines, elvégre a profiknak minden meccs egyformán fontos - de azért hadd gondoljuk, igenis meg akarják mutatni.

 

Úgyhogy ez a feladat a számunkra is. Ha a bból indulunk ki, hogy érték kellemetlen meglepetések hazai pályán az Albát, van ok az aggodalomra, de inkább gondoljunk arra, hogy a rangadókra azért fel szokta szívni magát a társaság. A tét ráadásul messze nem csak a presztízs, számunkra az alapszakasz végén megszerezhető lehető legjobb helyezéshez minden győzelemre szükség van. A Paks vélhetően mindenhogyan megnyeri az első etapot, de nekünk nem nagyon szabad botlani, hogy kedvező(bb) pozícóból futhassunk neki a középszakasznak. És ez, tehát a botlás kiküszöbölése, egyes meccseken belül is igaz, az egyéneknek és a csapatnak is fel kell nőnie a rangadó tétjéhez. Carlos Frade és játékosai büszkeségén nyomot hagyhatott az őszi, paksi zakó - itt az ideje, hogy megmutassák, tanultak a leckéből! Segítségükre sietve nyomatékosítsuk a csarnokban: van, akit szeretünk, kedvelünk az ellenfél soraiból, de ez most nem számít! Hangerővel, buzdítással adjuk meg a segítséget a régi kedvencek legyűréséhez!