Az utóbbi években rendre nagy különbséggel nyertünk, amikor Szegeden játszottunk - ehhez képest ősszel csak az utolsó negyeden belül sikerült valamelyest leszakítani a hazaiakat és kilenc ponttal nyerni. Az akkor még javában alakuló Alba védekezésben követett el hajmeresztő hibákat, de a végén néhány kulcsfontosságú ponttal (például a 11 triplakisérletet bemutató Hobbs egyik sikeres hármasával) le tudta győzni a Szegedet. Most ugyanez a cél hazai pályán, a december végéről elhalasztott találkozón, amely eredetileg csarnokavató lett volna, de így is nagyon fontos, mert egy győzelemmel újabb pontokat szerezve erősíthetjük meg jelenlegi helyzetünket a bajnoki táblázaton.

 

A csongrádiak rendre a tabella hátsó régiójában végeznek az alapszakaszban, de tisztességgel dolgoznak, saját kereteiket nem szétfeszítve próbálnak versenyképesek maradni. És miután ősszel a Szolnokról elküldött Horváth Ákos személyében válogatottal erősödtek, az állományuk most alkalmasnak tűnik rá, hogy "ijesztgessék" az esélyesebb csapatokat. Ezt leginkább néhány idegenbeli bravúr támasztja alá, vagyis nekünk is nagyon oda kell figyelnünk a szerdai, hazai meccsen ellenük! Bonifert Domonkos csapata ugyansi nyert Jászberényben, Körmenden és Pécsen is, márpedig ezeken a helyszíneken az utóbbi években az Albának is meggyűlt néhányszor a baja. De említhetünk vesztes meccset is a szegediektől, amikor közel jártak a meglepetéshez: két fordulóval korábban már majdnem hússzal vezettek Kecskeméten, mégis kikaptak. Nyilván nem lenne jó kísérteni ellenük a sorsot valami hasonlóan rossz kezdéssel. Igaz, benne van a pakliban a csongrádiaknál a másik véglet is, hisz néhány napja a sereghajtó Nyíregyházától kaptak méretes zakót. Ezzel együtt jobb arra felkészülni, hogy nem adják olcsón a bőrüket.

 

A keretük erőssége a két amerikai, a hasonló statisztikai mutatókat (átlagban 16 pont, 6-8 lepattanó) produkáló Levy és Williams, a mezőny 4. legjobb gólpassz-mutatóval rendelkező irányító, Jereminov. S persze a magyarok közül a már említett, eddigi öt szegedi meccsén még nem villogó, de rutinjánál fogva bármikor nyerőemberré váló Horváth, valamint a nekünk tavaly is sok kellemetlenséget okozó, egyre érettebb cebter, Csorvási Milán. Egyre többet és markánsabban játszik utóbbi testvére, Levente is, és ott van még a sokat tapasztalt Kiss Zsolt és Vida Máté is. Amennyiben mindenki egészséges, Carlos Frade több embert forgathat, láttuk, hogy ez döntő volt a Kaposvár ellen is - de a Szeged legyőzéséhez is kellenek olyan extrák, amilyenek legutóbb jöttek Hobbstól, Moore-tól vagy Tóth Norberttől.

 

Somogyi Gergőről nem is szólva, aki mintha kétmeccsenként villantaná fel a benne rejlő potenciált, bízzunk benne, hogy most ott folytatja, ahol szombaton abbahagyta. Ahogy az egyik ellenfél edzője fogalmazott, egyetlen magyar játékos sincs hozzászokva, hogy 220-as ellenfél takarja a kilátást a palánk alatt - voltak meccsek, amikor láttuk, milyen az, ha a csapat jól használja igazán magas centerét. Ez lehet az egyik módja a Szeged legyőzésének is, de Carlos Frade biztosan egyebet is kifőz szerdára. A szegedi mérkőzés után nem volt elégedett, de akkor még tényleg nagyon az út elején jártunk - igaz, legutóbb, a Kaposvár legyőzése alkalmával is azt mondta, helyenként volt megfelelő a játék. A közönségnek persze, amely remélhetőleg szerda este is szép számban jelen lesz a csarnokban, a győzelem a lényeg, de a távlati célok érdekében spanyol mesterünknek van igaza: mindig előrébb és előrébb kell lépni.

Egy aprót lehet most is, a Szeged ellen.