Alba Fehérvár - EGIS Körmend 90-93 (23-19, 22-25, 23-18, 22-31)
Vodafone Sportcentrum, 2500 néző

 

Alba: Szanati, Olah 4, Juhos 16/6, Moore 22/6, Somogyi 7 Cs: Hobbs 10/6, Tóth 27/3, Supola 4, Timkó

Körmend: Wisseh 18/6, Grebenár 4, El-Amin 18/6, Török 13, Ferencz 21/21 Cs: Sömenek 12/6, Kutasi, Sonyák 7/3, Fodor, Kusnyer

 

Csodás hangulat, teltház fogadta a szépen felújított és kibővített sportcsarnok avatásán a pályára lépőket. Nemcsak a csapatokat - mert az avató ceremónia keretében parkettre lépett Cser-Palkovics András polgármester, Szalay Ferenc, az MKOSZ elnöke, és Dávid Kornél klubelnök is. A rövid beszédek után megvolt a szalagátvágás, felhúzták a bajnoki címet hirdető zászlót a csarnok légterébe, miközben Lovas Petra énekelte gyönyörűen a Himnuszt. Az ünnepi pillanatok méltók voltak az alkalomhoz, akárcsak a két szurkolótábor feldörrenő buzdítása. Nagyszerű atmoszférában kezdődött a rangadó!

 

A labdát a most visszavonuló teniszező klasszis, Marosi Katalin dobta fel - utána pedig, mint egy teniszmeccsen, csak kapkodtuk a fejünket ide-oda. Mert szinte percenként változott, melyik csapat vezet éppen a hektikus meccsen. A Körmend jól kezdett, hamar kiderült, hogy Ferencz keze sülni fog, márpedig neki erőssége a tripla. Nálunk Hobbs szállt be jól, kosaraival fordítottunk, de nagy előnyt kovácsolni nem sikerült. A körmendi centerek közül hiányzott Rakocsevics, Grebenár a faultokat gyűjtötte, mégsem sikerült igazán uralni a palánk alatti területet. A második negyedben újabb hármasokkal kicsit ellépett a Körmend, de Juhos és Tóth kosarai szünetre minimális hazai előnyt eredményeztek. A szünetben is zúgott a taps: Bódi Ferit köszöntötte a      polgármester, Halm Rolland és az egész csarnok - tavalyi kapitányunk nem is igen találta a szavakat, amikor meghatottan elbúcsúzott.

 

Fordulás után a vendégeké volt az első kosár, de Moore, Hobbs és Supola is betalált, némi levegőhöz jutottunk. A húzd meg-ereszd meg ezután is folytatódott, hiába ment el hét ponttal az Alba. Ferencz újabb triplái eltüntették az előnyt, hogy aztán egy 10-0-ás rohammal már-már elhúzzunk a harmadik negyed végén. Sömenek dudára dobott hármasa jelezte, nincs itt még vége semminek... Olyannyira nem volt, hogy bár Somogyi kezdte a záró játékrész pontgyártását, a Körmend nyolc, zsinórban dobott ponttal egyenlített. És aztán már vezetett is, mert jó idegekkel bírta a csatát. Török és Sonyák is fonbtos kosarakat szerzett, fehérvári részről, amikor nagyon kellett, Moore triplája hozta vissza a reményt. Ám az utolsó fél percen belül, Ferencz hetedik (!) hármasával 5 pont volt oda - mégsem itt dőlt el! Mert Tóth Norbi, majd Juhos is bevágott egy triplát, miközben El-Amin büntetőt rontott... Hogy az egykori fehérvári ettől nem zuhant össze, azt a négy tized másodperccel a vége előtt bevágott hármasa mutatta - és ez már tényleg eldöntötte az emlékezetes rangadót...

 

14 triplát dobott az ebben a műfajban kifejezetten remeklő vendégcsapat, de erre a meccsre tényleg elmondható, eldőlhetett volna ide is, oda is. Az izgalmakat és fordulatokat tekintve remek propagandája volt a kosárlabdának, reméljük, még sok hasonlót látunk a remek csarnokban - természetesen lehetőleg fehérvári örömmel a végén...