A dupla-duplát elérő Somogyi Gergely vezérletével már az elejétől kézben tartottuk a meccset. A negyedik negyedben húsz pont is volt az előny, a vége pedig egyértelmű győzelem, amely méltó volt a szenzációs sikereket hozó 2013-as évhez.
Marso-NYKK – Alba Fehérvár 81-91 (18-22, 19-25, 21-22, 23-22)
NYKK: Simms-Edwards 21/3, Doyne 9/3, Mohácsi 17/6, Hall 14/9, Poscic 2. Csere: Cseh 15/6, Jakab, Varga M., Molnár M. 3/3, Czura.
Alba: Tóth P. 9/3, Hobbs11/3, Supola 5/3, Juhos 8, Somogyi 24. Csere: R. Moore 11/3, Timkó, Olah 12/3, Szanati, Tóth N. 11, Blaskovits.
Hazai pályán 115 pontot dobtunk a nyírségieknek, ennek megismétlését nem vártuk, de a győzelmet igen, hiszen a sereghajtónál vizitáltak Juhosék. Éppen válogatott kerettag centerünk szerezte az első fehérvári kosarat a meccsen, és a másik magas emberünk, Somogyi is hamar beköszönt. Palánk alatt volt kezdetben tehát domináns a Frade-csapat. Aztán beállt Olah, és rögtön az első tripla is meglett, hogy nem húzott el az Alba, az Edwards és Mohácsi aktivitásának volt köszönhető. Régi ismerősünk, Doyne szezon közben érkezett Nyíregyházára, ő egyenlített az első negyed hajrájára fordulva. A center poszt azonban továbbra is a miénk volt, Somogyi és Tóth Norbert tett róla, hogy az Albánál legyen az előny az első negyed végén, amelyben jó százalékkal dobott a vendégcsapat.
A már említett fehérvári meccsen a 82 kapott pont mutatta, hogy nem a védekezés jelentette az igazi erejét a fehérvári játéknak, most azonban nem lehetett rá panasz a második negyed elején, nem tudott betalálni a Nyíregyháza. Ez még nem lett volna perdöntő, de közben fehérvári oldalon jöttek a pontok, Tóth Péter triplát majd duplát dobott, 13-0-t rohant az Alba és elhúzott tizenhéttel. Mielőtt bárki azt hitte volna, eldőlt a meccs, megint jött a Mohácsi-Edwards tandem, és most ők szórtak válasz nélkül tíz pontot! Rengeteg eladott labda tette elég hektikussá a játékot, inkább a hazaiaknak volt ezzel gondjuk. Moore is hozzászólt a meccshez, jókor, mert bár az említett két nyíregyházi dobón kívül egyedül Hulln tudott (egyszer) betalálni az ellenfélből a második negyedben, így is szorosabb lett az állás. Tóth Norbert büntetőjével tíz volt az előny.
Kapkodós, kimaradt támadások után Supola triplája jelentette az első jó kísérletet a második félidőben. A megállíthatatlannak tűnő Mohácsi válaszolt, vele ellentétben Braydon Hobbs inkább csak tüzelt, de nem talált... Igaz, Doyne sem, mégis próbálkozott, míg csak beesett egy triplája. Somogyi Gergő szerencsére zökkenőmentesen folytatta szünet után is első félidei teljesítményét, és amikor végre Hobbs is bevágta a triplát, megadta vele a jelet egy újabb jó etpra. Pedig akkor már közel volt a Nyíregyháza (49-56), de egy 9-0- megint távol tartotta az Albától. Derek Hall hármasai törték meg a hazai gólcsendet, miközben feljegyezhettük, hogy a mieink futós stílusa sokkal több rádobást eredményezett, sok gólpasszt is kiosztottak Hobbsék (ebben kifejezetten remekelt az amerikai légiós!), ezért is vezettek biztosan.
Tóth Péter is már ötödik asszisztját jegyezte a záró felvonás elején, megzsákoltatva a dupla-duplát jegyző Somogyit, s mert Olah jól büntetőzött, visszaállt az addigi legnagyobb különbség. Volt tartása a sereghajtónak, hiszen megint jött egy tripla, amivel látótávolságban maradtak Csehék, de egy re biztosabb lett, hogy nem tudják megingatni az Albát. Gyors egymásutánban jöttek a vendégkosarak, már húsz volt közte, az utolsó negyeden belül ez mindent eldöntött. Ötödik fehérváriként Olah is elérte a tíz pontot, érdekesség, hogy a lepattanócsatát viszont hozta a Nyíregyháza. A győzelem az utolsó percek kiengedése ellenére is simán az Albáé lett - méltón a 2013-as évhez, amelyben minden fronton első lett itthon a csapat. Igaz, ez egy másik keret, de ugyanaz a klub - így kellett zárni a bajnoki cím esztendejét!