Megtapasztalni az itthoninál sokkal erősebb ellenfelek diktálta tempót, találkozni Európa-klasszis játékosokkal, elhozni Magyarországra eddig itthon nem látott nagycsapatokat - mindez megadatott az Albának az elmúlt hónapokban. Hogy a csapat épülésére válik az orosz, görög, török, ukrán vagy montenegrói ellenféllel szemben pályán töltött minden perc, az nem kérdéses, legfeljebb csak az, hogy mikor és milyen formában kamatozik majd ez a sok tapasztalat. Jó esetben a magyar bajnokság kiélezett meccsein, amikor mi diktálhatjuk az iramot és kihasználhatjuk, hogy majdnem mindegyik európai mérkőzésünk hajrájában kiélezett szituációkhoz edződhettünk hozzá. És persze az sem mellékes, hogy jutott sikerélmény is, nemcsak pár szoros, az ellenfél erejét ismerve szinte győzelemmel felérő vereség - hanem valódi diadal is. Kijelenthető, jót tett a csapat önbizalmának az EK-szereplés.

 

A legemlékezetesebb momentum talán a TED Ankara legyőzése volt Veszprémben, mert bár a Buducsnoszt elvileg nagyobb név, a montenegróiak csalódást keltettek a sorozatban és már kiesőként jöttek hozzánk (azért persze legyünk csak büszkék nagyon arra a győzelemre is!) - meg aztán, a törökök elleni mégis csak az első Európa Kupa-sikere volt a fehérvári kosárlabdának! Ráadásul micsoda meccsen: tizennyolc pont hátrányból állt talpra Carlos Frade legénysége, a végén szinte fölényessé téve a diadalt. Pedig tényleg remek csapat az Ankara, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Buducsnoszttal ellentétben még esélyes a továbbjutásra. És ha a veszprémi meccs első szakaszára, valamint erre a tényre gondolunk, hát megjósolható: rettenetesen nehéz lesz az utolsó csoportmeccsünk.

 

A törökök, akik jelenleg 7. helyen állnak hazájuk bajnokságában (de ugyanannyi meccset nyerve, mint a harmadik) biztosan tovább mennek az EK-csoportból, ha győznek ellenünk, mert a PAOK-ot, amely hozzájuk hasonlóan 5/4-es mutatóval áll, oda-vissza verték. Nagy fetámadás egyébként, amit Golubovicsék véghez vittek, hiszen első öt meccsükből négyet elvesztettek, egyet ugye éppen nálunk. Ekkor senki nem tippelte volna, hogy az utolsó körben saját kezükben lesz a sorsuk és papírforma alapján továbbjutónak lesznek tippelhetők. Hogy azóta nem kaptak ki, abban hatalmas szerepe van az említett szerb centernek. Vlagyimir Golubovics hihetetlen számokat produkál, sem 20.9 pontjánál, sem 10.3 lepattanójánál, sem 28.9-es értékindexénél átlagban senki nem tud jobbat az egész EK-ban. Magyarán a második számú kupasorozat jelenlegi MVP-je vár a mieinkre a palánk alatt...

 

Persze itt volt ő Veszprémben is, 18 akkori pontja közel volt fenti átlagához, mégis, elmondható, jól semlegesítette őt Somogyi Gergely és az Alba centerszekciója. Ez most is kulcskérdés lesz, bár nyilván roppant nehéz feladat. A hihetetlenül rutinos középjátékos mellett is van kire figyelni, emlékezhetünk a kintről-bentről veszélyes Plisznicsre, a vajkezű bedobókra: Valtersre és Rasicsra (az Ankara 14 triplát vágott be ellenünk, csak néggyel kevesebbet, mint duplát!) vagy éppen az amerikai Truckerre. A hazai győzelemmel együtt sem hihetjük, hogy esélyesebbek vagyunk, de teljesen felesleges idegeskedni, sőt, erre inkább nekik van okuk. Ha nyugodtan, fegyelmezetten és nem az utolsó meccs kötelező letudásának szándékával játszanak Tóth Norbiék, ismét reménykedhetünk egy emlékezetes meccsben. Ez pedig méltó lezárása lenne egy nagyszerű sorozatnak, az Európa Kupa csoportkörének.