Erre a szezonra módosult a Magyar Kupa versenykiírása. Az MKOSZ (más európai bajnokságok példáját alapul véve) az alapszakasz első körének tabellája alapján határozta meg a kupadöntőben részt veő csapatokat. A táblázaton 11 forduló után az első hét helyen található együttes, plusz az Adria Ligában szereplő Szolnok szerepelhet a márciusi kupafináléban. Miután az Alba Fehérvár második helyen áll a bajnokságban, természetesen résztvevője ennek az új rendszerű MK-döntőnek, ami címvédőként célja is volt a csapatnak.

 

A kupadöntő lebonyolítása is változik, a nyolc résztvevő, mint egy bajnoki rájátszásban negyeddöntőt, elődöntőt és döntőt játszik (persze egyetlen meccsen dől el a továbbjutás). A párosításokat sorsolják, nem a helyezés alapján alaklulnak ki, és háromnapos rendezvény lesz a finálé. Ennek helyszínéről később döntenek, de a kiírás szerint semleges csarnokban, vagyis nem a nyolc résztvevő valamelyikének otthonában lesz az esemény. (Csak érdekesség képpen: a nem résztvevő Pécs, Szeged, Szombathely és Nyíregyháza csarnoka is alkalmasnak tűnik egy ilyen nagyobb torna vendégül látására, de akár Budapestet is kijelölheti a szövetség.)

 

Az Alba Fehérvár ott van a nyolc kupadöntős között, a csapat célja, hogy ebben a sorozatban is címvédőhöz méltón szerepeljen.