Elég kiismerhetetlen ebben a szezonban a ZTE, bravúros győzelmek mellett három legutóbbi meccsét elveszítette. Hazai pályán mindenképpen nehéz ellenfélnek ígérkezik.
Az előző szezonban itthon majdnem negyvennel, idegenben (Wood nélkül) harminccal vertük a Zetét, ez alapján szinte legkönnyebb ellenfelünk volt. Persze a legutóbbi bajnokság egyébként sem a sikerekről szólt Zalában, ahol gyakorlatilag a bajnoki cím óta nyögik annak (anyagi) következményeit, papíron már ki is estek egyszer, szóval nem volt meglepő a bajnok Alba könnyed sikere sem ellenük. Most más a helyzet, sokkal egységesebbnek, stabilabbnak tűnik Völgyi Péter csapata, biztos, hogy nem a tavalyi, inkább régebbi szezonokból kell kiindulnunk az ottani meccsünk előtt - mert azért kevés kivételtől eltekintve nehéz volt nyerni Zalaegerszegen.
A mai ellenfél remekül kezdte a bajnokságot, első három meccsét megynyerte és ezek között volt a Kaposvár idegenbeli legyőzése is - ez, a somogyiak azóta, többek között ellenünk mutatott játéka alapján komoly fegyvertény. Akárcsak a listavezető Paks legyűrése Zalaegerszegen - a Dzunics-csapatnak nincs is másik veresége, most már kilenc forduló alatt! Amikor egy hónapja 77-75-re megverték az ASÉ-t, Gáspár Dávidék 4/1-gyel álltak a táblázaton, azóta azért "szelidült" ez a mutató, hiszen zsinórban három vereség következett. Ahogy a győzelmek között voltak igazi bravúrok, úgy az is meglepő, hogy otthon kaptak ki az addig nyeretlen Nyíregyházától. Úgy tűnik, mindkét véglet benne van a Völgyi-csapat idei játékában, de fel lehetünk rá készülve, hogy kellően ráhangolódva az Alba elleni meccsre, ezúttal a szebbik arcát mutatja a hozzánk hasonlóan négyszeres magyar bajnok együttes.
Amerikai légióstriója van a Zetének, és a számokat nézve nagyjából hozzák is azt a külföldiek, amiért szerződtették őket. A Boston, Plumb, Shafford hármasból főleg utóbbi jeleskedik a pontszerzésben, és 16.6 pontja mellé átlagban 7.5 lepattanót is megszerez meccsenként, nem véletlen, hogy az értékpontok alapján a legjobb tízben van a mezőnyben. A magyarok között pedig régi kedves ismerőseink vannak, hiszen a hajdan nálunk is szolgált Gáspár, Kámán vagy Kertész mellett immár a kék-fehéreket erősíti bajnokcsapatunk, szurkolók körében méltán népszerű centere, Lekli Józsi is. Biztosak lehetünk benne, hogy miként Pakson Szabó és Jones, úgy most ő is nagy akarattal fog küzdeni előző csapata ellen. És tudjuk, hogy Józsi küzdése mindig sokat ért aktuális csapatának.
Ezzel együtt elsősorban persze a mieinkre figyelünk, remélve, hogy a roppant sűrű menetrend közepette is van elég erő egy újabb nehéz csata megvívásához. Az biztos, hogy a Pakson látottnál sokkal jobb center- illetve dobásteljesítmény kell a tágas zalai csarnokban. A Novgorod ellen nem először bizonyították a fiúk, hogy megfelelő koncentrálással és fegyelmezett védekezéssel kiváló csapatoknak is méltó ellenfelei tudnak lenni - nyilván nehéz folyamatosan ezen a szinten pörögni, de kellene. Ha hasonló egység lesz Zalaegerszegen is, abból jönni fognak a jó egyéni teljesítmények, és kamatozhat az európai porondon szerzett rengeteg tapasztalat. Nem könnyű ezekben a hetekben, hiszen utána megint hosszú út vár a mieinkre, de éppen egy sikerből lehetne erőt meríteni. Ráadásul a bajnoki táblázaton is szépen kamatozik minden győzelem a nehéz sorozat közben - most Zalaegerszegen lehet megszerezni a következőt.