Az Európa Kupában még veretlen ukrán együttes újabb nagy kihívás elé állítja Carlos Frade együttesét, a PAOK elleni játékkal lehet esély a bravúrra.
A Himik Juzsnij nem számít Ukrajna legsikeresebb klubjai közé, ha a bajnokság bő két évtizedes történelmét nézzük. Ugyanakkor a kétezres évek közepétől rendre ott van a nagyok árnyékában, időnként közöttük: 2005 és 2010 között zsinórban öt bajnoki bronzérmet szerzett. Előrébb lépnie azóta sem sikerült a hazai rangsorban, idén tavasszal egy alapszakasz-negyedik hely után az ötödik Polytechnika 4-0-ra ütötte ki a rájátszás negyeddöntőjében. Természetesen az ukrán bajnokság erejét ismerve nem lebecsülendő, ha egy gárda negyedik tud lenni a mezőnyben, és a nemrég kezdődött új idény eddigi mérkőzései alapján jó formában érkezik Magyarországra a Himik. És ha a hazai eredményein kívül a nemzetközi renoméját vizsgáljuk a klubnak, azért a 2006-os EuroChallenge-döntő (melyet az Ural Great Permmel szemben veszítettek el) jelzi, bőven van sikerélményük és tapasztalatuk európai szinten is.
Az idei ukrán bajnokságban három meccset játszottak eddig a juzsnijiak, két győzelemmel kezdtek (a BC Kijevet 74-63-ra, a Goverlát hosszabbításban 70-65-re verték), legutóbb viszont elszenvedték első vereségüket a Krivbas ellen, 77-73-ra kaptak ki. Hogy mégis elégedettek lehetnek a szezon eddigi részével, az az Európa Kupában mutatott teljesítményük alapján nem kétséges. Előbb meglepően magabiztos, 84-60-as győzelmet arattak Ankarában, majd hatalmas csatában a minket Oroszországban legyőző Nyizsnij Novgorodot is felülmúlták, hazai pályán, 78-76-ra. Nagy skalp az oroszoké, kérdés, nem teszi-e túlzottan elbizakodottá az ukránokat - ha igen, az az Alba malmára jathatja a vizet, hiszen a PAOK ellen is bebizonyosodott, koncentrált játékkal meglephető egy túlzottan magabiztos nagycsapat is.
Amerikai alapokon nyugszik az eddigi jó teljesítmény, a Himik tengerentúli légiósai remekül szerepelnek a kupában. Paul Delaney például az egész mezőny 8. legmagasabb értékindexével rendelkezik, két meccsen 15.5 pont, 5.5 lepattanó és 4 assziszt a 188 centis kisember átlaga. A nála három centivel magasabb honfitársa, a már Németországot és Franciaországot is megjárt Jamal Shuler 17 pontot átlagol. Romeo Travis (201 centi, erőcsatár), aki az Adria Ligában is a legjobbak közé tartozott zadari színekben, az ankarai sikerben játszott főszerepet 19 pontjával. És még mindig nem értünk az amerikai névsor végére: az átlagban 25 percet játszó Matt Gatens is beletett a közösbe 17 pontot a két csoportmeccsen. A Juzsnij ötödik légiósa a 206 centis lett center, Rolands Freimanis, aki az idei Európa-bajnokságot is megjárta hazája válogatottjával. Spanyol és olasz évek is vannak mögötte, egyszóval illeszkedik a Himikbe, ami az állomány kétségtelen rutinját illeti.
A csapat keretét ugyanis zömében 25-30 éves kosarasok alkotják, két 20 éves ifjú kivételével sokat tapasztalt játékosok állnak a lett vezetőedző, Karlis Muiznieks rendelkezésére. Az ukrán kosarasok sem lebecsülendők (a 216 centis Artyom Pusztovij volt közülük eddig a legproduktívabb), még ha esetleg játékpercben és egyéb statisztikában el is maradnak amerikai poszttársaik mögött. Jellemző, hogy Ankarában 11, a hazai meccsen a Novgorod ellen 8 játékos szerzett pontot, eloszlanak a terhek, és igaz ez a parketten töltött időre is, európai szinten nem is megy komoly rotáció nélkül. Az azért egyértelmű, hogy az amcsiké a főszerep az idei Himikben, és ezt, a Fehérváron kedvelt kosárlabda-stílus ismeretében nem is bánjuk, látványos meccs lehet az újabb veszprémi csata. Bár, ha kevés kosarat hoz és úgy sikerülne nyerni a még hibátlan ukrán ellenféllel szemben, hát azt se sokan bánnák... Ehhez persze biztosan kell a mieink részéről a PAOK ellen látott küzdőszellem, lehetőleg szigorúbb védekezéssel. És a közönség segítsége, amire semmi panasz nem lehetett múlt héten!