Bericap Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj KK 75–66 (12-12, 17-10, 25-22, 21-22)

Vodafone Sportcentrum, 2200 néző

Alba: Moore 17/3, Wood 15, Hollis 13/6, Szabó Zs. 12/6, Keller Á. 12. Csere: Jones 6, Supola, Lekli, Juhos.

 

A melegítésnél a nyújtó gyakorlatokat Bódi Ferenc vezérelte fehérvári oldalon - a kapitány alighanem utolsó élvonalbeli meccsére készült, mondani sem kell, mivel akart búcsúzni... A többiek, mindkét oldalon kellően felpörögve kezdtek, ez a mieinknél rontott dobásokban jelentkezett, amit kosarakkal büntetett a Szolnok, pedig ők sem voltak nyugodtak. Hatalmas hőfokon égtek a csapatok, minden labdáért közelharc zajlott, a vendégek a durvább faultoktól sem riadtak vissza. Wood 2+1-es akcióval vette vissza a vezetést, Hollis azonban kihagyta a Simon sportszerűtlen hibája miatt ítélt büntetőket. Néha a legtisztább ziccer sem volt elég a kosárhoz, amilyen rohanós, olyan pontszegény lett az első negyed.

 

 

Szabó Zsolt triplával, Moore és Fodor kakaskodással kezdte a második játékrészt. A Szolnok több mint két percig nem szerzett pontot, akkor Gay triplát dobott, de palánk alá alig tudták bejuttatni a labdát a vendégek. Zónavédekezésük segítette őket, az Alba sem remekelt támadásban. Büntetőkkel zárkóztak Báderék, Keller azonban hatalmasat harcolva kosarat szerzett, faultot harcolt ki és lesapkázta Sehovicsot. Moore adott félpályás alley-oop-passzt Jonesnak, ekkor kért először időt a vendégedző. Ipari mennyiségű triplát dobott mellé a Szolnok, nyolccal megléptünk Keller újabb duplájával. Az újabb időkérés után faragtak hátrányukból a vendégek, de a végszó Hollisé volt, aki dudára dobott kosarat és hiába kérték a vendégek a videobírót, nem is lehetett kérdéses a kosár érvényessége.

 

 

Első félidei dobószázalékára egyik csapat sem lehetett büszke, de ekkora tétnél kevesen is vártak hibátlan mutatókat. Szünet után Keller blokkolta Bádert, ebből Wood rohant ziccerig a harmadik negyed elején. Hollis triplájával kilenccel mentünk, gondot jelentettek ellenben a gyűlő személyik, Jones és Keller is leült pihenni. Kapkodós időszak jött megint, az Olaj zónáját triplával és centerkosárral is feltörték Hollisék, igaz, kaptak is közben a hatalmas harcban. Báder büntetőkkel gyarapította pontjait, miközben hazai oldalon ez a műfaj nem igazán ment. Viszont Lekli hatalmas sapkája után, amit Sehovics kapott, Szabó hármasa először jelentett tízpontos különbséget. Brutális csata ment minden centiért, Wood parádés kosara megint a legutolsó másodpercben robbantotta a csarnokot. Bár még nem volt vége, már-már szimbóluma lett a párharcnak, ahogy a legfontosabb kosarat egy kényes pillanatban megint mi dobtuk!

 

 

Tíz perc választott el minket az álmok beteljesedésétől... A negyedik negyed viszont a lehető legrosszabbul, öt szolnoki ponttal indult, egy perc alatt megfeleződött az előny. Keller Ákos hatalmas zsákkal segített, egy büntetőt is bedobott, Báderen védekezett, lepattanót szedett. Hőssé válása lassan a végéhez közeledett...  Eladott labdák mutatták a fáradtságot, nehezen peregtek a másodpercek. A lecsorgó labdák és második esélyek mestereként Wood szerzett létfontosságú kosarakat, ráadásul mindig olyankor, amikor már-már megúszni vélte a szitut a Szolnok. Az utolsó öt percbe tíz pont előnnyel ment be az Alba. És hamarosan már tudtuk, nincs fordulat a meccsben, mert elindult a karmester... Moore szólókkal válaszolt Németh és Báder pontjaira, varázsolt a kisember, ő és a csapat is halad a legendává válás felé. Sehovics elvesztette a türelmét, sportszerűtlen hibáját Jones és Moore öt ponttal büntette. Nem maradt hiz a címvédőben, és nem is viselte jól a vereséget, Gay kapott technikait. Felállva tombolt a csarnok, semmi jelentősége nem volt, hogy két kosárral az ellenfél zárta le a bajnokságot. A vége örömmámor: 75-66-ra nyert, és története során negyedszer magyar bajnok a Bericap Alba Fehérvár!

Ronnie Moore és Brandon Wood pedig felpattantak a korlátra, mint hajdan Blanks és Shannon a gyűrűre, és ott fogadták a szurkolók tomboló hódolatát. De voltak ennél magasabban is éjszaka - a Városháza erkélyéről az egész csapat boldogan locsolta a pezsgőt a lent éneklő tömegre. Buli volt, ahogy hajdan, a tökéletes szezonok végén. Mert ez is az volt, ki merné vitatni?!