Volt tíz pont fölötti előnyünk is, de mindig felkapaszkodott a Kaposvár. A fontos pillanatokban szerzett kosarak döntöttek a javunkra.
Alba Fehérvár - Kaposvári KK 89-85 (24-20, 24-22, 20-20, 21-23)
Alba: Moore 6/6, Wood 19/3, Hollis 16/3, Szabó 9/3, Keller 4 Csere: Jones 20, Supola 7/3, Juhos, Bódi 6/6, Lekli 2. Edző: Braniszlav Dzunics.
Kaposvár: Dunn 20/3, Drahos, Swanston 20/3, Hendlein 9/3, Spica 17 Csere: Kiss 7/3, Dávid 10, Szőke 2, Fekete.
Bár a meccs elején röpke pillanatig vezetett a Kaposvár, egy 9-0-as fehérvári roham nyomatékosította, hogy kézben kívánja tartani a dolgok alakulását az Alba. Elhúzni azonban nem sikerült, és senkinek nem okozott meglepetést, hogy ebben Dunn és Swanston volt főleg ludas, a kaposvári amerikaiak magukra vállalták a pontgyártást vendég oldalon. Nálunk jobban oszlottak a terhek, bár például a csereként beálló Jones az első negyedben csak kereste a gyűrűt - aztán a másodikban megtalálta és ellenállhatatlanul játszott. Supola sem hibázott dobást, vagyis a pad fehérvári részről jóval hatékonyabb volt, mint a Kaposvárnál, de hiába nőtt nyolc pontra az előny, a félidő végén már azért kellett uzgulni, hogy egyáltalán vezessünk. Hollis bravúros, tízméteres triplája tett róla, hogy vidámabban mehessünk szünetre.
A harmadik negyedben pedig úgy tűnt, akár be is darálhatja ellenfelét a csapat, pedig a korán három személyit összeszedő Dunn változatlan elánnal támadta a fehérvári gyűrűt. Amikor egy időszakban jó védekezésből sikerült leindítani a Kaposvárt Holliséknak, hirtelen egész tetemes lett az előny, már tizennéggyel is előrébb jártunk. A túlzott megnyugvás azonban hibákhoz vezetett, miközben a szorgalmas Spica is beszállt a somogyiak pontgyártásába, kosarakkal és kiharcolt faultokkal nehezítve a dolgunkat. A negyedik negyeden belül is többször úgy tűnt, már nem lehet gond, főleg, amikor Bódi és Wood triplái beestek a hajrában - ám Hollis sportszerűtlenje, majd Moore eladott labdája és kihagyott büntetői megint idegeskedésre adtak okot.
Ami jó, hogy a kritikus szituációkban helyén volt a fiúk esze és szíve, ám ez a meccs is megmutatta, kár lenne túl hamar a rájátszásra és a helyezések számolgatására koncentrálni. Két nagyon nehéz találkozó van még hátra a középszakaszból, csak kiegyensúlyozott, pontos játékkal verhető meg bármelyik ellenfél. Ez a Kaposvár ellen szakaszonként volt jellemző a csapatra, így hullámzó meccsen lett meg az újabb hazai győzelem.