Székesfehérvár, 2000 néző

 

Alba: Moore 11/3, Wood 33/15, Bódi 7/3, Hollis 13, Lekli 12/3 Csere: Medve 6/3, Supola 7/3, Keller V. 2, Somogyfoki 2. Edző: Braniszlav Dzunics.

 

Jászberény: Rakics 18/3, Soós, Markovics 14, Horti 2, Dramicsanyin 21/9. Csere: Szabó 3/3, László 2, Molnár, Török 9/3, Szögi. Edző: Földi Sándor.

 

Sejtettük, hogy nem lesz egyszerű, de 0-6-nál már az eredményjelző is mutatta... Rossz dobásokkal kezdtünk, a túloldalon meg hamar letette névjegyét a szerb trió. Rakics, Dramicsanyin és Markovics termelték a pontokat, rajtuk kívül az egész első félidőben csak Hortinak volt egy duplája a vendégeknél, de így is vezettek. Az Albában Moore inkább próbálkozott, mint talált, és támadásban másokon is a bizonytalanság jeleit lehetett felfedezni, avagy feszt úgy nézett ki a meccs, mint a Kaposvár elleni. Pozitívumként annyit jegyezhettünk fel, hogy a centereket sújtó sérülés és betegség-cunami közepette is több lepattanót szedtünk, Lekli Józsi hatalmas küzdőszelleme már ekkor is kamatozott. De jellemző volt, hogy az első és a második negyedet is egy-egy elkerülhető Dramicsanyin-kosár zárta, védekezésben is távol volt csúcsformájától az Alba. És még egy érdekesség: egyetlen büntetőt sem dobtunk húsz perc alatt - nem biztos, hogy a fehérvári kosárlabda elmúlt húsz évében volt példa hasonlóra.

 

A Körmend majd a Kaposvár ellen is a harmadik negyed hozot fordulatot - ehhez a szokásához, úgy tűnik, ragaszkodik a csapat. Bizonyára nem varázsigék hangzanak el az öltözőben, talán csak ráébrednek a fiúk, hogy amit addig csináltak, az nem jó, és változtatnak. Mindenesetre most is varázslatosra sikeredett a harmadik tíz perc. Brandon Wood duplájára és triplájára még felelt Rakics egy hármassal, de ezt 11, válasz nélküli fehérvári pont követte, közte két újabb Wood-tripla. Hátvédünk elkapta a fonalat, és le sem ejtette már, szinte magától röppent kezéből a gyűrűbe a labda - vagyis a nélkülözhetetlen húzóember is meglett szünet után. Illetve többes számban: meglettek, mert Lekli is az volt. Óriási szívvel és kellő erőszakossággal tépte a lepattanókat, gyömöszölte kosárba a labdákat (első büntetőinket is ő harcolta ki) - csúcspontként pedig szintén bevágott egy hármast. Odaát fáradtak a szerbek, nem volt, aki a helyükre lépjen, így egy 30-12-es harmadik negyeddel lerendezte a meccset az Alba.

 

Hogy utóbbi állítás igaz legyen, ahhoz persze a negyediket is hozni kellett, és ebben sem volt hiba. Már az első félidőben is látszott, hogy sokkal több pillére van Braniszlav Dzunics csapatának, mint a Jászberénynek, és a későbbiekben is, aki beállt, be is talált. Még Somogyfoki Szabolcs is, akinek erre csak pár másodperce volt. Eladott labdákba kényszerítette védekezésével az ellenfelet az Alba, a lerohanásokat pedig ezúttal jó százalékkal fejezte be. Minden stimmelt szünet után, mintha meg sem történt volna az első két negyed szenvedése. Fölényes győzelmével őrzi a hazai pálya makulátlanságát a csapat, egyben előkelő helyét a táblázaton. Hát ha még egyszer jól is kezdenénk a meccset!