Paks, 1200 néző

 

ASE: L. Williams 13, N. Williams 14/3, Vojvoda 16/3, Körtélyesi 11/3, Idlet 8. Csere: Kovács, Eilingsfeld 6, Tóth 3

 

Nagy örömünkre több száz szurkoló kisérte el a csapatot Paksra.

Az első három támadását mindkét csapat elrontotta, a Pakssal ellentétben aztán az Alba javítani tudott: Moore és Wood kosaraival szépen építgette előnyét. A hazaiak elég idegesen dobálgattak, a pontatlanságuk jó kontrasztja volt a másik palánk alatt a mieink játéka, higgadt befejezésekkel. Nem csoda, hogy az első negyed felénél már tizenegy ponttal is vezettünk. Kár, hogy ezután támadásban mi is megtorpantunk, Vojvoda bravúrkosaraival feljött az ASE. A második negyedben már a meccs végéig jellemző koreográfia szerint felelgettek egymásnak a csapatok, átvette a vezetést a Paks, visszavettük, egyenlítettek - pár pontnál nagyobb különbség nem alakult ki.

 

A második félidő elején kialakulhatott volna, mert jó védekezéssel hibákra kényszerítettük a hazaiakat - csakj éppen a lerohanások végén a fehérvári ziccerek is rendre kimaradtak. Hollis triplával válaszolt a reménykedő paksi kórusra, a palánk alatti hatalmas birkózásban szerzett labdákat azonban ritkán tudtuk kosárig vinni, pedig nem remekelt a hazai védelem. Egypontos előnnyel kezdtük a záró játékrészt, amelyben Lorenzo Willaims tovább dobálhatta a büntetőket, miközben a síp a másik oldalon sokszor néma maradt... De így is nálunk volt az előny az utolsó három percre fordulva, kár, hogy rosszul büntetőztünk, és a végén Nick Williams dobhatta a legfontosabb kosarat. Kevés hiányzott egy idegenbeli sikerhez, a szerencsésebb csapat nyerte meg a rengeteg hibával tarkított rangadót.