Még több triplát kaptunk, mint az első meccsen, s hiába céloztunk mi is jól kintről, ezt a dobópárbajt nem nyerhettük meg.
Szolnoki Olaj KK - Albacomp Fehérvár 100-74 (30-19, 22-25, 28-17, 20-13)
Szolnok: Trotter 23/21, Mills 10, Horváth Á. 18/12, Nikolov 10/3, Báder 6 Csere: GAY 13/9, Fodor M. 11/3, Trepák 5/3, Soós 4, Grebenár, Gaál, Nagy. Edző: Pór Péter.
Albacomp Fehérvár: Simon B. 7, El-Amin 26/15, Hollis 21/9, Hendlein 3/3, Keller Á. 6 Csere: Bódi 2, Supola 1, Juhos 2, Madár 4/3, Gorzsás 2. Edző: Braniszlav Dzunics.
Ha egy csapat a védekezésén akar javítani, s erre az első negyedben 30 pontot kap, az aligha teljesítette edzője óhaját... Hamar kiderült, hogy egy dobópárbajban megint a rövidebbet húzza az Alba, hiszen tíz perc alatt hat hármast rámolt be a gondolkodás nélkül tüzelő Szolnok, s bár Hollis és El-Amin felelgetett, ez kevésnek tűnt. Chism távollétében tudtuk, hogy nehéz lesz a palánk alatt érvényesülni, de a hazaiak sem erőltették ezt a terepet, inkább a magas embereik is rádobták kintről, a fő mesterlövész persze a hibátlan Trotter volt.
A második negyedben kialakuló nagy különbség azzal fenyegetett, hogy idő előtt eldől a meccs, ebbe El-Amin nem akart beletörődni, és extra dobóformával versenyben tartotta a csapatot. Hat pontra sikerült felzárkózni, jobban már nem, és hiába reménykedtünk, hogy a szünetben új erőre kapva elővesz valamit a régi védekezésből a csapat... Fordulás után mintegy öt percig még látótávolságban maradtak Fodorék, de arra vigyáztak, hogy jelentősen ne csökkenjen a vezetésük. Aztán megint dobott két-két triplát mindkét csapat, csak közben ott egy-egy mezőnykosár és büntető is bepottyant, nálunk semmi, így harminc perc után elszállt az esély.
A záró felvonásban a változatosság kedvéért három triplával nyitott az Olaj, végül rekordgyanús 17 került a statisztikájukba. Érdekes, hogy ebben a műfajban az Alba 23 kísérletből elért 10 találata is jónak számít, de semmire nem volt elég - főleg, mert a szolnoki triplagyár termelésére nem feltétlenül hasonlóval kellene reagálni. Palánk alatt azonban ismét súlytalanok voltunk és a védekezés sem idézte semmiben az alapszakasz legkevesebb kosarat kapó csapatát. Ezen pedig muszáj lesz változtatni, mert már nincs hibázási lehetőség. Az egész szezon egyetlen súlyos vereségét szenvedtük el - most kell megmutatni, hogy nem ez az igazi arca a csapatnak.