Miután a bajnokságban, majd pár napja a Magyar Kupában is nyertünk a szezonban kiesőjelöltnek számító ZTE otthonában, akár gondolhatná is a külső szemlélő, hogy a hatpontos előnnyel induló hazai kupavisszavágó inkább amolyan ráhangolódás a szombati bajnoki rangadóra. De nem így van. Az ördög a részletekben rejtőzik: igaz, hogy egyértelműen jobb csapat az idei Albacomp az idei Zeténél - ám annyival nem jobb, hogy könnyedén vehessen egy-egy meccset.

 

- Már a zalaegerszegi mérkőzésen is szívesen megtettük volna, hogy pihentetünk kulcsembereket, de látszott a játékon, nem lehet. Egyszerűen nem vagyunk mi annyira jók, hogy megengedhessünk magunknak ilyesmit, mindenki ellen megszenvedünk, ha nem a maximumot nyújtjuk - mondta erről Braniszlav Dzunics. Egyértelmű tehát, hogy a szerdai nyolcaddöntőn is a lehető legjobb játékkal próbálja növelni első meccsen szerzett előnyét a csapat, a győzelem az erőviszonyok alapján mindenképpen elvárható. Mindez nem jelenti azt, hogy ne juthatna szóhoz több játékos, ha korán sikerül megnyugtató előnyt építeni, alighanem megkeveri a kártyákat a fehévári mester. (Bár Madár Andrásra betegség miatt nem számíthat.) A továbbra is centergonddal küzdő Zalaegerszeg ellen szükség lesz a légiósok idegenben mutatott formájára (Zalában El-Amin, Hollis és Chism 50 pontot hoztak össze), de főleg palánk alatt lehet egyértelmű a fölényünk.

 

Ha pedig a jó formáját futja támadásban és védekezésben is az Albacomp, az mégis csak megfelelő felvezetője lehet a Falco elleni rangadónak, hiszen a hét másik feladata igazán komoly megmérettetésnek ígérkezik. A vereségtől elszokott társaság Sopronban hosszú idő után kikapott, bár önbizalom tekintetében bőven lehet építkezni az előző tíz fordulóból, ha esetleg mégis szükség lenne kis lelki tunningra, az előttünk álló két meccsen megoldható. Első lépés tehát a kupában következik, várjuk szurkolóinkat - úgy se sűrűn fordul elő, hogy néhány napon belül kétszer is láthassuk hazai pályán Simiéket.