Vodefone Sportcentrum 2500 néző

Albacomp: Simon 11, El-Amin 13, Hollis 20/6, Keller 11, Chism 13. Csere: Hendlein 2, Juhos, Bódi 3, Supola 3/3. Edző: Braniszlav Dzunics.

 

ASE: L. Williams 3, Vojvoda 5, Kámán 3/3, Morgen 5/3, Cole 9/3. Csere: Körtélyesi 5/3, Kovács Ákos, Tóth Á., Williams N. 18/12, Kovács Ádám. Edző: Völgyi Péter.

 

Figyelembe véve, hogy a Paks négy nappal korábban a szolnoki oroszlánbarlangot hallgattatta el szenzációs dobóteljesítménnyel, nem lehettünk nyugodtak, amikor Hollis duplájára az elején Kámán triplával válaszolt, majd még egy vendéghármas következett. Szó se róla, utólag megállapíthatjuk, ebben a műfajban messze az Alba előtt járt az ASE, főleg, ami a kísérletek számát illeti:majdnem hússzal több triplát emeltek rá a vendégek... Csakhogy Kámán többször már rá se nagyon nézett a gyűrűre és a csapattársai közül is egyedül Nick Williamsre mondhatjuk, hogy nem csak tüzelt, de többször talált is - vagyis a sok tripla egy idő után inkább kétségbeesett próbálkozásnak tűnt.

És volt, hogy még addig sem jutott el a Paks... A szokásos szervezettséggel és fegyelemmel őrizte saját territóriumát az Albacomp, a gyűrűig vezető utat szinte nem is látták Vojvodáék, így keveset dobtak rá közelről, ellenben többször is lejárt a támadóidejük. Főleg a második negyedben bénultak le az Alba "gyűrűbedeszkázós" védekezésétől, ebben a periódusban hét percig egyáltalán nem szereztek pontot, és azután is csak ötöt. Fájdalmas lehetett számukra, mert az első tíz percet követően (egy 10-1-es rohamnak is köszönhetően) még náluk volt az előny.

 

Az Albacomp Fehérvár Hollis és Simon pontjaival nyitott, sokáig más nem is nagyon szólt hozzá a pontszerzéshez a mieink közül. A már említett paksi jó szériára jött a második negyed remek védekezése, kár, hogy közben támadásban nálunk is dadogott olykor a labda. De ahogy Keller és Chism is kezdett belemelegedni, a hatalmas küzdésből helyenként már eredményesség is lett. El-Amin pedig - aki remekül semlegesítette Lorenzo Williamst - a félidő végén négy másodperc alatt végig vitt egy egyéni akciót, így nyolc pont előnnyel mehettünk pihenni.

 

A különbség a továbbiakban már csak nőtt, az egyre hitehagyottabb paksi próbálkozások közben ha nem is brillírozott támadásban az Alba, azért elővezett pár látványos dolgot. El-Amin szenzációs alley-oop átadással zsákoltatta meg Kellert, majd maga rohant végig egy szerzett labdával. Hollis újra eredményesen játszott, Chismet is egyre többször megtalálták a védők között eldugott labdák, Simi az első félidei eredményesség után inkább osztogatott. Ha a büntetőkkel nem bánunk kissé pazarlón, korábban is kialakulhatott volna nagy különbség, de az utolsó negyedre így sem maradtak kérdések.

 

Legfeljebb, ahogy haladt előre az idő, egyre inkább az volt bizonytalan, eléri-e az ötven pontot az ASE - nos, nem érte el! Mondhatni, az egész évben alakuló, remek fehérvári védekezést az utolsó meccsen is nagyszerűen vezette elő a Dzunics-csapat, a totáilsan elkedvetlenedő ellenféllel szemben pedig ebből már a könnyű kosarak is jöttek. Fele annyi (!) pontot szerzett most a Paks, mint Szolnokon, így aztán nagyon sima fehérvári győzelem lett a vége. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel a Körmend kikapott, már pontelőnnyel vezeti a bajnokságot az Albacomp-Fehérvár, talán még a sportlap sem tud másmilyen tabellát szerkeszteni... Méltó lezárása volt a győzelem az egész évnek, amelyben nagy meccsek sorát játszotta és nyerte meg az Albacomp. A szusszanásnyi pihenőben ezeket is felidézhetjük - utána pedig, már jövőre, a következő nagy meccsekre készülhetünk. Listavezetőként.