Amikor tavasszal kikaptunk Nyíregyházán, az alapszakasz megnyeréséért folytatott kiélezett párharcban sejthető volt, hogy komoly ára lesz a botlásnak. Végül éppen egy győzelem híja volt, hogy nem végeztünk az élen, ami ugyebár a későbbi bajnoki döntő pályaválasztását is meghatározta, így aztán kellemetlen emlék a szabolcsi kirándulás. Most korábbi szakaszában vagyunk a bajnokságnak, dramatizálni tehát nem lehet egy-egy meccs jelentőségét, de ettől még tény, újra nehéz feladatnak ígérkezik nyerni Nyíregyházán.

 

Nem elhanyagolható, hogy jelen pillanatban a hazaiak is teljes joggal pályáznak a rájátszásba kerülésre, nekik sem csupán presztízsből fontos a siker. Négy csapat áll 3 győzelem, 5 vereség mutatóval, ebből kettő felsőházi rájátszást érő pozícióban, és valószínűsíthető, hogy a Nyíregyháza később is versenyben lesz ezekért a helyekért. Hasonlóan tehát a múlt héthez, ismét egy szívós ellenfélre számíthatunk, ráadásul ezúttal idegenben. És nem mellékes, hogy egyre erősödik a keretük, ellenünk szinte teljes fegyverzetben állhatnak ki.

 

Mit jelent ez? Az idehaza lassan veteránnak számító (Kálmán sorozatos remeklései után bánjunk tisztelettel ezzel a kifejezéssel) Sitku ismét csatasorba állt, vele a palánk alatt izmosabb lett Ferenczi Tamás csapata, rutinja rengeteget érhet. Visszatért Nyíregyházára az immár magyar állampolgársággal is rendelkező szerb László Róbert, akire jó képességű hátvédként emlékezhetünk évekkel ezelőttről. Pakson, ahol egy félidőn át partiban voltak a szabolcsiak, már játszott, 8 pontot dobott, azóta pedig nyilván folyamatosan csiszolódik össze csapattársaival. Akik közöt ott van a hozzá hasonlóan hamarosan magyarnak (is) számító Stefan Fekete, a bajnokség legjobb labdaszerzője, egyben második legjobb gólpassz-adója. Az irányító ugyan elég forrófejű játékos, erre az előszezonbeli edzőmeccsünkről is emlékezhetünk, de, hogy jó kosaras, azt statisztikája is bizonyítja. Szintén régi motoros már Djordje Djogo, akit továbbra sem éri meg üresen hagyni dobni... Harmadik légiósuk pedig a magyar mezőnyben a teljesítményindexek alapján 4. legértékesebbnek számító játékos, a center Ivan Miskovics, akiről sokat elmond, hogy eddig dupla-duplát átlagol (21.4 pont, 10.4 lepattanó, mindkét kategóriában top 5-ben van).

 

Miskovics semlegesítése kulcskérdés a győzelem érdekében, lesz dolguk vele Keller Ákoséknak. De gyűlt már meg a bajunk az említetteken kívül Mohácsi Mátéval is, éppen a tavaszi mérkőzésen - saját kárunkból is tanulva kell tehát megpróbálni visszavágni. Hogy sikerüljön, a védekezés szokásos szervezettsége mellett alighanem sok pontra is szükség lesz, vagyis a tágas nyíregyházi csarnokban is meg kell találnia a megfelelő lőtávot a fehérvári nehéztüzérségnek. Kicsit hatékonyabban, mint az egyetlen Albacomp-triplát hozó Kaposvár elleni meccsen. Braniszlav Dzunics mondta, hogy a csapat, amelynek nincs kinti dobása (még csak túl sok kisérletünk se volt), általában kikap. Öröm, hogy mi voltunk annyira jók, hogy így is nyerjünk - de tovább póbálkozni ezzel a bravúrral nem kellene. El-Amin, Hollis, és a többi mezőnyember is igazolhatja Nyíregyházán, jó keze van ehhez a sporthoz. Mert a győzelemért minden meccsen igazolni kell azt is, amit amúgy tudunk.

 

Aki teheti az jöjjön el Nyíregyházára és szurkoljon a csapatnak!