Felállni a padlóról, ez most a jelszó, pedig kiütésről igazán nem beszélhettünk a legutóbbi találkozón. De fájdalmasabb pofon, mint egy labdányira lenni a győzelemtől, mégis veszíteni - aligha van. És nincs idő a lelki sebek babusgatására, máris itt a következő, utolsó csata, amelyben csak tökéletes lelki erővel rendelkező csapatnak lehet esélye. Miközben a Szolnoknak, amely az első két mérkőzés után kóválygott, ezúttal a fellegekben jár, győzelmei után van miből önbizalmat merítenie, a mieinknek nagyon nehéz helyzetből kell talpra állni.

 

Hiszünk benne, hogy sikerül, és ismét bebizonyítják a fiúk, miért jutott el idáig az Albacomp. Mi könnyítheti meg a dolgunkat? Ha nyugodtan, koncentráltan játszunk, az ismét favoritnak tekinthető, magabiztosnak mutatkozó és saját közönsége által már bajnoknak tekintett Szolnok elbizonytalanítható. Nincs kétség, immár ők az abszolút esélyesek, akik - persze nem a játékosok - nem rettennek vissza a lelki nyomásgyakorlástól sem. A várható és ismert hangulatban amúgy sincs egyszerű dolga senkinek, edzőjük még egy játékvezetőknek címzett üzenettel is fokozta a pályán még elfogadható "letámadást", ami etikailag minimum megkérdőjelezhető, de egy bajnoki döntő ötödik meccse előtt hatalmas nyomás alatt lévő szakembertől nem érthetetlen...

 

Ez is mutatja, mennyire felfokozott állapotban készül az ellenfél, amelynek játékosai bizonyították már, hogy képesek a feladatra koncentrálni. De azt is,hogy zavarba hozhatók - és minden forróság, érzelmi presszió közepette ez az Albától korábban látott higgadtsággal, önuralommal és a kihívásoknak megfelelő elszánt játékkal érhető el.

Kár lenne tagadni: hatalmas bravúr kell a győzelemhez, de megkönnyítheti a fiúk dolgát, hogy ezt a sikert nem elvárjuk, csak reméljük, mert az idei Albacomp a szurkolók szemében mindenképpen győztes, nagycsapat. Az igazi sportember persze nem efféle "vigaszra" vár, Hanga Ádiék mindent meg fognak tenni, hogy dacolva a fáradtsággal, a pályán és pályán kívül várható ellenállással és nyomással, újabb nagy meccset játszva megmutassák: a két szoros vereség nem semmisítette meg a tartásukat. Ha korrekt feltételeket biztosítanak a közreműködők, a csapat tudása alapján nem kell aggódnunk, hogy nem lesz méltó a bizalomra.

 

Egy ötödik meccsnek, úgy mondják, már nincs tuti forgatókönyve, előzményekből levezethető dramaturgiája, nincs papírforma. Utóbbit most cáfolhatjuk, hiszen a szezon előtt már topfavoritnak kikiáltott, magyar szinten kiemelkedő lehetőségekkel rendelkező Szolnok ebben a lélektani helyzetben nyilvánvalóan kedvezményezett, nagy erőkkel dolgozik a papírforma valóra váltásán. De már mi sem vagyunk "Dávidok", ahogy az első meccs előtt írtuk, megmutattuk erőnket. Láttuk vezérként Simit, extázisban pontokat gyártani Ádit, felnőtt játékossá érni Ákost, fehérvári szívvel küzdeni Damiant, J.J-t, ragyogó dolgokat a többiektől, tábornokként vezényelni Bánét - ezért érezhetjük úgy, a "mi Albacompunk" veszi fel utoljára a harcot a sokak által magasabb polcra helyezett Szolnokkal. És ott lesznek velük a fehérvári szurkolók, akik látni akarják még egyszer ezt a fantasztikus csapatot. Játsszatok értük, magatokért, fiúk, tisztességgel, mert a sportban, bárki bármit mond, ez a legfontosabb.