Albacomp - Falco Szova KC Szombathely 80-60 (24-22, 14-14, 21-10, 21-14)

Székesfehérvár, 2300 néző

 

Albacomp: Simon 8, Hanga 17/6, Crocker 26/9, Keller 10, Jones 6 Csere: Antal, Bódi 3/3, Hollis 3/3, Madár 3/3, Hendlein 4.

Falco: Kálmán 12, Doyne 11/9, Will 5/3, Gosa 7/3, Aliakseyeu 15 Csere: Simon 1, Pankár 3/3, Hrazin 6, Jarosevits.

 

Úgy kezdődött, mint mindegyik fehérvári meccs a párharcban: a Falco szerzett vezetést... Szerencsére úgy is folytatódott, ahogy megszoktuk, felpörgött és válaszolt, majd fordított az Albacomp. Illetve ezúttal írhatnánk azt is, Tony Crocker. A fehérvári közönség szívében szép lassan shannoni, spivey-i helyeket elfoglaló amerikai tarthatatlannak bizonyult, triplákat dobott, követhetetlenül kígyózott át a vendégek sorain, és villámgyorsan tíz pontig jutott. Majd a második negyedben megismételte ugyanezt.

 

Mivel remeklésével nyolc pont is volt az előny, kevesebb figyelem jutott az aggasztó tényre, hogy rajta kívül másnak nem nagyon ment. Aztán, amikor a Falco szívósan felzárkózott, már jól jött volna, ha centerben is erősek vagyunk, de sajnos ekkor a ziccerek is kimaradtak, pedig volt, hogy háromszor tehettük vissza tisztán a labdát. Hiába, ez ötödik meccs volt, i9tt mindenkit nyomott a tét... Ennek megfelelően parázs volt a hangulat, mindkét fél, s persze a közönség is megtalálta a játékvezetőket, ha ellenséget akart keresni, és akart. Mégsem a bírókon, sokkal inkább az ismételten pocsék büntetőzésen múlott (nyolc kimaradt dobás egy félidőben!!), hogy szoros volt az állás nagyszünetben.

 

A legutóbbi hazai meccs harmadik negyede alapján ez komoly aggodalomra adott okot, hiszen akkor hat percig nem találtunk be. Ráadásul gyorsan kiegyenlített a Falco - hogy azután valóban, megint jöjjön egy pont ilyen hosszú gólcsend. Csak éppen ezúttal nem az Albától... Összeszedett, fegyelmezett, szigorú lett a védekezés, Keller hatalmas sapkája után az ennek megfelelő hangulat még jobban fokozódott, amikor Ákos a másik palánk alatt fergeteges, egykezes zsákolással jelentkezett. Hibázgattunk mi is támadásban, de az rőlködő Doynet, a láthatatlanná váló Gosát tökéletesen semlegesítve mégis megágyaztunk egy 10-0-ás rohamnak, ami, mint kiderült, el is döntötte a meccset. Jones megszerezte első kosarát, jött egy Simi-Ádám-J.J lerohanás, kapitányunk végre jól büntetőzött, és a harmadik negyed közepén megvolt a közte tíz.

 

Hiába talált be ekkor hosszú szünet után a Falco, a negyed hajrájában a félig sérülten is játszó Hollis, azután Hanga, majd Bódi is triplát dobott, így még egy elszórakozott lerohanás is belefért, kényelmes előnnyel vártuk a záró etapot. Ebben pedig ismét villant Tony, Ádám labdát lopva zsákolt, és a tizenhat pontra hízó előny biztossá tette, ebben a párharcban nem lesz idegenbeli siker... Az extázisban ünneplő fehérvári szurkolók örömét Hendlein Roli pontjai, Madár Andris triplája tették teljessé, hiába szorgoskodott a másik oldalon a hullafáradt Alekszejev, a végén Keller Ákos zsákolásával húsz lett a különbség. A második félidőben bedarálta ellenfelét az Alba, pedig a mieinket is láttuk már frissebbnek. De itthon nem volt mese: ahogy reméltük, hittük, és szerencsére láttuk is sokszor, hazai pályán óriásit harcolva, nagy szívvel, a kritikus pillanatokban pedig okosan játszva megint az Albacomp nyert.
Többször a Falco ellen már nem kell, jöhet az elődöntő!