Most már nem szakadhat meg a sorminta: nyer a hazai csapat, mert egészen másképp játszik az ismerős környezetben, mint idegenben. Ezek most mi vagyunk, mi megyünk a négybe!
Ennél azért jóval bonyolultabb sport a kosárlabda, de most már bízni kell a negyeddöntő sormintájában, ha egyszer az eddigi négy meccsen is sima hazai siker született. Nyilván nem véletlenül, és igenis levonható a következtetés: nagyon erős hazai pályán az Albacomp és a Falco is. Hogy ez miből fakad, megérne egy hosszabb elemzést, de felesleges most ezzel bíbelődni, a lényeg, hogy ismét be kell bizonyítani. Ez a fiúk dolga, a közönségé pedig, hogy segítsen nekik. Ha már közösen alkotják ezt a "nyertes hazai" elegyet.
A Gáz utcai csarnok minden parkettaszálkája ismerős, a gyűrűkre ezerszám dobálják a labdát a fiúk egész évben, a szurkolók ott állnak mögöttük, és a tudat is sokkal erősebb itt: mi fogunk dominálni. Az igazi nagycsapat ismérve persze, hogy ezt idegenben is elő tudja vezetni, de most ne foglalkozzunk a kételyekkel. Majd az elődöntőben bebizonyíthatja az Alba, hogy a magyar bajnokság egyik nagycsapata - de ehhez a Falco elleni ötödiket hozni kell. Úgy kell kimenni, már melegíteni is. Úgy kell felkelni reggel. Már Szombathelyről úgy kellett hazautazni. Nincs kétségünk, ezt tették a fiúk, és ha az ügy érdekében olyan eltökéltek, kemények és koncentráltak lesznek, mint itthon szoktak, akkor hiába gondolt hasonlót a Falco minden játékosa is.
Braniszlav Dzunics biztosan részletesen elmagyarázta Simiéknek, mi nem stimmelt legutóbb. Ha kellett egyáltalán magyarázni. Biztos meglesz a taktika az ötödik meccsre is. Ha kell még új egyáltalán. A rájátszás lélektanáról sok szó esett már, az ötödik meccseké külön fejezet ezen belül. Itt már kevesebbet számít a tudás, mint a lelkierő, a fizikum, az akarat. Hideg fejjel nekimenni egy olyan meccsnek, ahol mindenki fokozott érzelmeket vár - ez nem kis kihívás. De meg kell oldani. Jól jönne nagyon, ha Hollis játszhatna, mert ahogy kopik a csapat a menetelésben, minden emberre szükség van, de most a nehéz helyzetet is tudni kell feldolgozni. Nehéz eldönteni, melyik gárda sínyli meg jobban az eddigi csatát. Mi fiatalabbak vagyunk, de ők többen vannak, legalábbis több embert forgatott Bencze Tamás.
A többi érv is mérlegre tehető. Nálunk a négy fő pontszerző itthon általában hozza magát - náluk Gosában, Doyne-ban egy-egy kiugró teljesítmény van benne. Mi itthon játszunk, ők kevesebb elvárással szembesülnek. Akárhogy nézzük, bárki találhat kapaszkodót, ami reményeinek megfelel. De csak az egyik csapat jut a négy közé. Azért hisszük, hogy a miénk lesz, mert az Albacomp, ha kijátssza, amire képes, jobb csapat a Falcónál. És végül is erről szól a rájátszás: már nincs mire tartalékolni, most kell a maximumot nyújani. Együtt fogjuk megtenni, egy újabb nagy hangulatú, jó meccsen, sok ilyet éltünk meg ebben a szezonban, és igen, vár is még ránk néhány. Ebben a hitben, gyerünk a csarnokba!