A félidőben magabiztos vezetés, szünet után felforrósodó hangulat és kiélezett végjáték: nehezen lett meg a várt győzelem.
Albacomp - Kis Rába-menti Takarék Soproni KC 76-74 (25-23, 22-14, 15-19, 14-18)
Albacomp: Simon 15/3, Hanga 15/3, Crocker 14/6, Bódi 8/6, Jones Cs: Keller, Hollis 18/9, Madár 6/3
Sopron: Kelley 20/6, Szabó 16/9, Jarvis 8, Townes 15, Molnár 13/3 Cs: Helmeczi 2, Keresztes, Gombás, Halmai
Thomas Kelley végül vállalta a játékot a vendégeknél, egy triplával rögtön az elején jelezte is, hogy nem hátráltatja már sérülés. A csapattársai is kitettek magukért, a túl lazán védekező Albacompnak az első negyed feléig már 17 pontot dobott a Sopron. Vezettek is a vendégek, de Hollis beállása után fordultot vett a meccs, az amerikai bevágott két triplát, az Alba pedig átvette a vezetést. Egyébként is jól dobtak kintről a mieink, volt olyan pillanat, amikor több tripla állt a nevük mellet, mint kétpontos kosár. Ez részben szükségszerű volt, hiszen hamar zónára váltott a Sopron, talán mert látták a nyíregyházi meccsünk felvételét... De elszámították magukat, hiszen az első félidőben Hollis, Crocker, Hanga, Bódi és Madár is betalált kintről.
Legalább ennyire fontos volt, hogy az említett laza kezdés után védekezésben is visszatlált korábbi önmagához a csapat, az első negyed második felében és a teljes másodikban összesen húsz pontot kapott. Így sikerült tízpontos előnyt építeni, pedig centereink sajnos semmi veszélyt nem jelentettek az ellenfél gyűrűjére. A csereembereire nem nagyon számíthatott Meszlényi Róbert, de kénytelen volt forgatni csapatát, hiszen fáradt a kezdő ötös.
Szünet után percekig csak Simon és Hollis egy-egy kosarát jegyezhettük fel, de a Sopron sem remekelt, magabiztos maradt a vezetés. Tizenkét ponttal vezettünk, amikor az első figyelmeztető jel érkezett, 8-0-val zárkózott közel a vendégcsapat. Erre tudott felelni az Alba, a következő támadás azonban nem az ellenféltől érte... Jarvis nyilvánvalóan időn túli dobása után a ki tudja mit néző játékvezetők nem vették el a labdát a Soprontól, sőt megadták Townes visszatett kosarát (előtte gyűrűt sem ért a labda!), plusz azon melegében kiosztotak egy technikait a kezét kérdőn széttáró Branislav Dzunicsnak. A büntetők, majd a plusz támadásból kapott tripla (ezt persze nem kellett volna benyelni) at jelentették, hogy a vélt tekintélyüket sértetten őrző bíróknak hét ajándék pontot köszönhetett a Sopron - ezzel éppen kiegyenlített...
Innentől aztán igazi rangadó lett a meccs, hangulatában is, mert a felpaprikázott közönség nem fogta vissza magát, és izgalmaiban is, mert már nem sikerült egyik csapatnak sem elhúznia. Ami sokáig elképzelhetetlennek tűnt, az az utolsó percekben megtörtént: már a Sopron vezetett! Kelley hátára vette csapatát, bravúros triplája ráhozta a frászt a fehérvári közönségre. De Crocker is jókorra időzítette saját hármasát, a végén pedig, egy visszaszedett labda után Hanga vette kezébe a meccs sorsát. Betörése után Townes faulolta, a két értékesített büntetőt követően pedig nem maradt már dobása a Sopronnak.
Megizzadt a győzelemért az elején védekezésben, a meccs hajrájában támadásban bizonytalankodó Albacomp, amelyből nagyon hiányoztak a centerpontok. A lényeg persze a győzelem, a következő rangadók előtt nagyon fontos volt - a hibákat azokon kell kijavítani.