Nem tudni, mennyire nyomasztja a paksiakat a két csapat legutóbbi talákkozójának emléke, az biztos, hogy mi jó szívvel idézzük fel. Kár, hogy a hatalmas különbségű győzelem csupán egy edzőmeccsen született meg, aminek legfeljebb annyi hatása lehet a szombati bajnokira, amennyit a játékosok a két oldalon hajlandóak neki tulajdonítani.
Az biztos, hogy az állományokban azóta nincs jelentős változás, bár a Paks igazolt új légióst, az ellenünk megsérülő Winters helyére, és Hodges erőssége is az Atomerőműnek. Már csak ezért sem tekinthető a rangadó bármiféle folytatásnak vagy visszavágónak, de az nem baj, hogy játékosaink nemrég tapasztalták, bevehető a gyűrű az ASE csarnokában. Eddigi idegenbeli dobószázalékunkat elnézve nem árt az önbizalom erősítése...
Más kérdés, hogy tétmeccsen nyerni Pakson cseppet sem könnyű. Idén márciusban majdnem sikerült, de csak majdnem: a sok bosszantó egypontos vereség egyike volt a 67-66-ra elbukott meccs. A kevés dobott pont ismerős, de nem biztos, hogy ragaszkodni kellene hozzá. Pedig az elmúlt tíz év alapszakasz-statisztikáját nézve feltűnő, hogy legtöbbször nem érte el a nyolcvan pontot az Alba Pakson, és különösen fájó, hogy utoljára még bajnokcsapatunk tudott nyerni az atomvárosban... Mármint az alapszakaszban, hiszen play-off párharcaink között emlékezetes momentumok akadnak idegenbeli sikerrel, elég talán a 2004-es (végül otthon bukott), vagy a két évvel ezelőtti (0-2-ről megnyert) elő- illetve negyeddöntőt említeni.
A töténelemből persze ritkán vezethető le egy eredmény, a mostani bajnokságban pedig úgy tűnik, elég rapszodikus mindkét csapat. A paksiak csak nehezen verték otthon az újonc Szegedet és kikaptak Pécsen, ugyanakkor nyerni tudtak Kecskeméten az előző fordulóban. Épp úgy ingadozik teljesítményük, mint az Albacompé, amelynek hazai környezetben jól megy, és ideje lenne idegenben is villantania.
Az biztos, hogy a fehérvári szurkolók közül, a tradícióknak megfelelően sokan választják majd szombat esti szórakozásnak a paksi meccset, és kéri is a csapat, hogy tegyenek így, mert könnyebb a helytállás a közönséggel a hátuk mögött! Ne feledjük, bár nem játszott túl jól, és rosszul dobott mindkétszer vendégségben az Alba, mégis, a legjobb nyolc közé alighanem simán beférő Sopron és a bajnokesélyes Szolnok sem tudta túljátszani, könnyen megverni. Vagyis megjósolható: ha a hátsó sorok stabilitásához végre támadásban is megfelelő forma társul, meglesz az első győzelem idegenben is. Lehet, hogy éppenséggel Pakson, ahol pár hete egy erősen demoralizált házigazda fejezte be az edzőmeccset.
Most a sokkal szerényebb különbségű győzelem is sokat érne.
Most a sokkal szerényebb különbségű győzelem is sokat érne.