Tétmeccsen először játszik egykori csapata ellen a fehérvári közönség egyik korábbi kedvence, Tory Walker. Az Albacomp-kupán már láthattuk őt és csapatát, ahhoz képest egy helyen változott a Dombóvár kerete - előnyére.

Centerposzton halvány teljesítményt nyújtott szeptember végén a tolnaiak akkori próbajátékosa, azóta viszont úgy tűnik, belehúztak a helyére érkező légióssal... Jonathan Jones eddigi két meccsén 25.5 pontot átlagolt, igazi erőtől duzzadó, az ellenfelekkel a fizikai kontaktust is bátran felvállaló palánk alatti harcos, aki tavaly Koreában légióskodott, s lehetett hallani olyan híreket, hogy Dombóvárról is oda fog majd dobbantani. Szerződése értelmében lehet, de pénteken még biztosan az Albacomp dolgát nehezíti meg, fel kell kötniük Bonneréknek a gatyát, ha semlegesíteni akarják.

Honvágya biztos nincs Jonesnak, és nemcsak azért mert ő is profi vándorlegény, hanem mert három csapattársa is honfitárs egyben. Legrange az előző szezonban is Bálind József csapatában játszott, Walkert pedig Fehérvárról ismerjük jól - bármelyikük képes lehet komoly ponttermésre, vagyis az évek alatt megszokott módon a dombóvári légiósokra bizony oda kell figyelni. Spencer eddig kissé kilóg a sorból, de nyilván őt sem csak sokadik cserének igazolták... Ami pedig a magyarokat illeti, Deák tripláira fel kell készülni, miként Panta harcosságára is, sőt, ő legutóbb árnyalta is a róla kialakult képet, midőn 26 pontot dobott a Szolnoknak... Csirkét sem kell bemutatni Fehérváron - úgy tűnik tehát semmiképp sem lebecsülendő ellenfél a Dombóvár. Pláne most, hogy ők egy Szolnok elleni győzelemmel, mi pedig egy soproni vereséggel a hátunk mögött várjuk a fordulót.

Ez persze azt is mutatja, hogy nagyon fontos meccs következik (ismét) az Alba számára. A péntek 19.00 órás kezdés remélhetőleg megfelelő arra, hogy sokan buzdítsák helyszínen a csapatot, amelynek küzdőképességére semmi panasz nem lehetett az első két fordulóban - hazai pályán ez, és a helyenkénti jó játék győzelmet ért a Körmend ellen. Cél nyilván a biztató periódusok növelése, nem elhagyva az említett harci szellemet. Koncentrált (mondjuk a soproni második félidőt idéző) védekezéssel, az eddigieknél jobb büntetőzéssel, és a kulcsemberek jó teljesítményével nyerhetünk, de talán a legfontosabb, hogy a légiósaik egyéni virtuozitására mindig bátran építő tolnaiakkal szemben csapatként van igazi esély egy biztos sikerre.
Ezt segíthetik a szurkolók, akik nem sajnálnának Tory Walkertől sem egy számára egyéni mutatókban jól sikerült - vesztes meccset.