Összeszedetten játszott az első félidőben, nagyot küzdött a másodikban az Alba a bajnokcsapat ellen, így sikerült szoros végjátékban legyőznie. Növeli a siker értékét, hogy a meccs elején megsérülő Borko Radovics és az eleve beteg Farkas Attila hiányában alaposan megcsappant Szrecsko Szekulovics variációs lehetőségeinek száma, szerencsére számíthatott a beugróként remeklő Bódi Ferire.

Albacomp - ASE 78-76 (23-21, 26-14, 12-25, 17-16)

Albacomp:  Simon 19, Hanga 15/6, Radovic, Lee 6, Bonner 12/9 Csere: Keller 4, Antal, Bódi 22/9, Fodor
ASE:  English 15/3, Horváth 21/3, Kiss 6/6, Körtélyesi 8/3, Dill 10, Csere: Morgen, Horti, Medve 3/3, Mészáros, Kovács, Gulyás 13.

A tavasszal bajnoki címet szerző ASE két magyar válogatottat igazolt, három amerikai légiósa van - nyilvánvaló, hogy idén is a legerősebbek között lesz. Az Albacomp-kupán Clark betegsége miatt nem játszott, de a cserepadról így is Mészárost, Gulyást tudta bevetni Braniszlav Dzunics, aki nem is habozott variálni, amikor kellett. Már az első negyedben pályára küldte a fiatalokat is, de aki azt gondolta, ezzel kvázi "feladja" a találkozót, az tévedett: remekül forgatta csapatát, s a szünet után az első sorral alaposan megszorongatta az Albát.

Szerencsére akkor már volt honnan felkapaszkodnia a Paksnak, mert az első húsz percben rendkívül összeszedetten játszó, a híresen szigorú Dzunics-féle védekezés kisebb réseit megtaláló Albacomp tekintélyes előnyt szerzett. Jól sültek a triplák (eddig nem volt jellemző...), Bonner kihasználta, hogy Gulyásnak szándéka és kedve (de alighanem fizikuma) sem volt kiugrálni rá a triplavonalon túlra, és fantasztikusan játszott Bódi, aki a meghúzódó és korán kiváló Radovics helyén most sok lehetőséget kapott. Az általa kiharcolt büntetőket tökéletesen értékesítette, szünetig 16 pontig jutott. Védekezésben is javult a csapat az előző napon látottakhoz képest, bár ebben a játékelemben olykor csúnya dolgok történtek mindkét palánk alatt a presztízst érző feleknek és az erélytelen bíróknak köszönhetően...

Fordulást és 14 pontos Albacomp-előnyt követően változott a játék képe, főleg, mert az ekkor legerősebb összetételében pályán lévő bajnok szigorított védekezésén. Ez már a félpályánál kőkemény ütközéseket jelentett, a hármas vonalon belülre kerülni pedig valóságos dzsungelharccal ért fel a hazaiak számára - a harmadik negyedben dobott mindössze 12 pont jelezte, ebben a harcban alulmaradtak. Ráadásul nem sokat tudott cserélni a fehérvári szakvezetés, mert Bonnert faultgondok miatt ültetni kellett, Keller mellet más centercsere nem volt - pedig magas poszton Lee ezúttal nem remekelt, ráfért volna a pihenés. Egyetlen pont maradt a tetemes előnyből a negyedik negyedre, sőt, már a harmadikban is átvette egyszer a vezetést a Paks, akárcsak Kiss triplája után a negyedikben. Az Alba azonban igazi rangadóként kezelte a meccset, ehhez méltó szívvel küzdve visszavette jussát. Simon remek betöréseivel, Keller gátlások nélküli játékával, fontos támadó lepattanóival lefékezte a vendégek lendületét. Ráadásul a kimagasló egyéni teljesítmény hiánycikk volt a tolnaiaknál, akik támadásban egyelőre nem mutatnak olyan potenciált, mint védekezésben. A végjátékban is megharcolt kis vezetése megtartásáért az Alba, s összességében megérdemelten nyert.

Nincs jelentősége az előszezoni eredményeknek, szoktuk mondani, s ez kétségtelenül így is van, ugyanakkor mégis jó üzenet ez a küzdőszellem, s pár egyéni teljesítmény. Van még hová javulni, ez nyilvánvaló, de a Paks legyőzése, és ezzel a torna megnyerése után hiányérzet ezen a csütörtökön nem maradhatott a szurkolókban. Pénteken egy fáradt csapat játszik a Dombóvárral, a felkészülés szempontjából az is fontos meccs lesz.

A másik mérkőzésen: Basketball Pezinok - Dombóvár VMSE 83-77