A lehető legrosszabb koreográfia szerint kezdődött számunkra a rájátszás, ami persze ismerős helyzet, de nem kellemes. A hibáinkból remekül élő Falco bizonyosan megerősödött önbizalommal és nagy eltökéltséggel várja hazai meccsét, az Alba ellenben immár lépéskényszerben van, mert egyszer biztosan nyernie kell Szombathelyen. Jobb későn, mint soha, tartja a mondás, esetünkben viszont még jobb lenne a lehető leghamarabb - már most.

Tavaly a Paks ellen is hamar odalett a pályaelőny, akkor, mint azt az emlékezetes, és messzemenőkig elítélendő nézőtéri "gyakorlati reakció" mutatta, a játékvezetők ténykedésében látták sokan manifesztálódni a két csapat közti különbséget... Ilyesmiről ezúttal szó sem volt: a Falco a fehérvári hibákat jól kihasználva, az Albánál jobban koncentrálva nyert idegenben, megérdemelten. Bizonyos értelemben ez persze jobb, így legalább egyértelmű, hogy min kell javítani, s az is, hogy ha ezt megteszi a Stahl-csapat, még visszajöhet a párharcba. Végül is nem kis bravúrral ez tavaly is sikerült, de azért az akkori 0-2-es állást nem feltétlenül szeretnénk ismételten átélni. Márpedig van rá esély, hiszen nyilvánvaló, a szombathelyi csapat és publikum most még inkább védeni fogja a kicsikart előnyt, magyarán rettentő nehéz meccs vár ránk a Savaria Arénában.

A két gárda között azonban nincs jelentős különbség, még a mi dekoncentráltságunkkal együtt sem, ehhez persze a harci szellemnek megfelelőnek kell lennie. Hangáéknak akarni kell a sikert, hinni benne, s mert képességek terén nem maradnak el a hazaiak mögött, határozott játékkal nyomás alatt tudják tartani őket. Ha pedig így lesz, talán a Falco is követ el olyan hibákat, amilyenek fehérvári részről vereséghez vezettek az első meccsen. Ebben persze nemcsak reménykedni kell, mint ahogy a pontos, hatékony játék, főleg védekezésben még megfelelő mentalitás estén is elengedhetetlen. Ahogy vártuk, sokpontos meccsek lesznek ezek, a saját palánknál könnyen zavarba hozható Falco jó képességű pontszerzőivel ellensúlyozza ezt a fogyatékosságát, de ha végre Doyne-ék védőmunkája legalább egyes szakaszokban meg tudja akasztani a támadásaikat, hátrányba kerülhetnek.

Horváth agilis és ponterős játékával nyert a címvédő Fehérváron, egyértelmű, hogy Morrisonnak és magas embereinknek fel kell kötniük a gatyát az újabb csata előt - de kintről sem engedhetünk meg magunknak újabb katasztrofális mutatót, és létkérdés lesz irányítóposzton is felvenni a versenyt... Elméletben mindenki tudja, mivel verhető a Falco, láttunk már ebben a szezonban olyan Albacompot, amely gond nélkül meg is oldaná a feladatot - szorít az idő, most kell újra "feltűnnie" annak a csapatnak. A szurkolók hitén és buzdításán nem múlik és nem fog a későbbiekben sem - de hiába nagy katarzis (tudjuk tavalyról) 0-2-ről fordítani, szívesebben vennénk, ha kedden egálról folytatódna a kiegyenlítettnek jósolt párharc!