Nincs helye lekicsinylésnek: egy nemzetközi sorozat igenis értékmérő, a sikert itt sem ingyen adják. Még ha nem is a kontinens legrangosabb seregszemléje. Szlovákia, Románia, Ausztria, Csehország, Magyarország: a kosárlabda, mint mindenhol a világon, ezekben az országokban is sokezer ember szórakozása, emellett profi sport. A klubcsapatok nem baráti labdázgatásra jönnek össze, komoly pénzért szerződtetett játékosok hajtanak a győzelemért. A nemzetközi sorozatban a saját országuk kosárlabdájának presztízséért is egy kicsit. Vagy nem kicsit. Ez volt az Albacomp küldetése is - teljesítette.

El kell telnie még néhány évnek és kiírásnak, hogy láthassuk, betölti-e szerepét a közép-európai liga. A szerepét, amely nem az, hogy konkurenciát támasszon a már így is szép számú európai vesrenysorozatnak, hanem, hogy esélyt adjon azokban az országokban is a játék kiteljesedésére, amelyek nem tartoznak a nagyhatalmak közé. Nyilvánvaló, hogy a maga belterjességében az osztrák, a szlovák vagy a magyar pontvadászat nem állja az összehasonlítást a gigaklubokat felvonultató Bundesligával, spanyol vagy görög bajnoksággal. A különbség, mint fociban, szinte áthidalhatatlan - de játszani akkor is kell. Szurkolni is, újabb győzelmeket élvezni, újabb kihívásokat találni. A sportág érdekében. Jól látták ezt azok, akik a honi pontvadászatok mellett szükségét érezték további erőpróbáknak, elérhető magasságoknak. Legegyszerűbb létrehozni ilyeneket, hiszen a földrajzilag könnyen leküzdhető távolságokon belül is számtalan helyen művelik színvonalasan a játékot. Idén már öt ország szövetsége delegált csapatokat a CEBL-be, ez pedig összességében - bár valóban szempont volt eredetileg, hogy anyagilag nem megterhelő utazásokkal járjon az új sorozat - igenis lényeges és nem kicsi régiója az európai kosárlabdának! Való igaz, sztárcsapatok nincsenek, de a fejlődés és továbblépés lehetőségeit kereső csapatok számára ideális terep a közép-európai liga. Köszönet tehát az ötletgazda magyar, szlovák, cseh illetékeseknek és a további bekapcsolódóknak!

Az Albacomp nem tűzte ki célul a sorozat megnyerését - óvatlanság is lett volna, hiszen egyrészt hagyományosan csak ősz végére derül ki mifelénk (már ha kiderül) egy csapat valós ereje, másrészt a terep is ismeretlen volt, a riválisokról még kevesebbet sejthettünk, mint saját csapatunkról. A cél tehát, ahogy Peresztegi-Nagy Ákos s a vezetők többször hangsúlyozták, inkább egy másféle, a bajnoki playoffra emlékeztető meccsritmus felvétele volt, valamint a fiatalabb játékosok fokozatos beépítése a csapatba. Utóbbi tekintetben az eredmény megkérdőjelezhetetelen, és nemcsak azért, mert Hanga Ádám alighanem a final four legjobbja volt, hanem mert a korábbiaknál sokkal több idő jutott Soósnak, Kellernek, Antalnak is. Ami pedig a fokozott terhelést illeti, még jól is jött a nagyobb meccsszám, hiszen meg kellett oldani olyan szituációkat is, mint például Doyne ismételt "felépítése".
Sosem tagadták az Albánál, nem elsődleges cél a CEBL-ben történő vitézkedés, volt, amikor bajnoki találkozó oltárán áldoztak fel  egy kupameccset (Klosterneuburg) - de ahogy közeldett a végkifejlet, már becsületbeli üggyé vált a siker. Főleg, miután demoralizáló vereséget szenvedtek a fiúk Novy Jicinben - ezután megfogadták, tisztességgel kiengesztelik a szurkolókat. Szó se róla, megtették!

Jó meccseket, emlékezetes pillanatokat és nagy sikert hozott tehát a nemzetközi sorozat. A további járulékos haszon most még csak sejthető: összekovácsolódott, sikerélményt szerzett, tovább erősödött a társaság mentálisan, önbizalomban. Nemzetközi rutint szereztek olyan játékosok, akik még bőven kamatoztathatják ezt pályafutásuk alatt. A magyar férfi kosárlabda pedig nemzetközi szinten életjelt adott, hosszú "tetszhalott" állapot után. Fontos, hogy kifelé - de még fontosabb lehet, hogy befelé. Mert talán most újabb klubok kapnak kedvet, ráébredve, hogy ebben a sorozatban előrébb lehet lépni, tanulni és akár győzni is lehet, elindulni tehát érdemes. És akkor a hírek szerint újabb országgal kibővülő mezőnyben, vagyis még nagyobb európai régióban lehet bizonyítani: ezt a fantasztikus sportágat nálunk is játsszák, versenyképesek vagyunk.
A sorozat megnyerésével járó bónusz, a második számú európai kupában való indulás joga pedig új fejezet: ez hatalmas kihívás, méltó  jutalom.

Végezetül annyit: Székesfehérvár büszke lehet újabb, nemzetközi sikert felmutató csapatára, mert ahogy az Alba Volán interligás vitézkedése vagy a Cornexi emlékezetes kupasikere, ez a sorozat is azt bizonyította, hogy a nemzetközi szinten is versenyképes csapata van a városnak olyan sportágban, amelyet milliók figyelnek világszerte! A kosárlabdacsapat nagyszerű hírvivője a városnak, mindenhol ennek megfelelő méltósággal és hozzáállással játszott, megérdemli a törődést, jó gazdája a támogatásnak. A csarnokban hétről hétre ezrek bizonyítják, hogy az Albacomp nélkülözhetetlen része Fehérvár életének, így volt ez kevésbé eredményes időszakban is, hát még most!

Ünnepelni nincs idő, a prioritást élvező bajnokságban újabb, igen nehéz kihívások előtt áll a csapat, de menet közben sosem volt olyan jogos, mint most: szép volt, fiúk!