Bár nem nagy múltú, és messze nem a legrangosabb nemzetközi sorozat a CEBL, vagyis a Közép-európai Liga, a négyes döntőbe jutás mindenképpen dicséretes eredmény egy magyar csapattól - hiszen meccseket, nem is mindig könnyű meccseket kellett nyerni érte. Ugyanez igaz a végső győzelem kapcsán is, amelyet, ha nem is volt eredetileg célkitűzés, nyugodtan megcélozhat az Albacomp. Az első feladat az osztrák Kapfenberg Bulls legyőzése.

Volt már osztrák ellenfele a kupában a csapatnak, s a Klosterneuburg ellen egy győzelem és egy vereség volt a mérleg. Igaz, utóbbit meglehetősen tartalékos Albára mérték a sógorok, akik talán megosztották tapasztalataikat a hazai pontvadászatban náluk hátrébb álló Kapfenberg szakmai stábjával. Ha így volt, ők biztosan többet tudnak rólunk, mint mi róluk, mert Peresztegi-Nagy Ákos elmondása szerint túlzás lenne azt állítani, nyitott könyv számunkra az osztrák csapat...
"A bajnoki menetelés az elsődleges számunkra, a Dombóvárra vagy a Falcóra készültünk az utóbbi időben, nem a Kapfenbergre. Persze, amióta tudjuk, hogy velük játszunk, próbáltunk információkat beszerezni róluk, vannak statisztikáink, de ezek csak közvetett módon beszélnek a játékukról. Sterbenz Laci, aki jól ismeri az osztrák csapatokat megerősítette, amit gondoltunk, hogy elég statikus játékot játszanak. Magas szerkezetű a kezdő ötösük, igaz viszont, hogy a legponterősebb éppen a két kisember, az amerikaiak. Rájuk figyelnünk kell, ezen kívül a magunk játékát kell erőltetni, gyorsan, pontosan támadni. Izgalmas lesz, mert menet közben ismerjük meg az ellenfelet, folyamatosan alakulhat a taktika."

A két említett amerikai, Wayne Arnold és Jeremy Fears valóban elsődleges ponttermelői az osztrák bajnokságban jelenleg ötödik helyen álló (9-4) Kapfenbergnek. A szezonban játszott 19 meccsen (13 bajnoki, 6 CEBL) mindkettejükkel csak egyszer fordult elő, hogy nem értek el kétszámjegyű pontot, és nem ritkán húsz fölé jutnak. A magas szerkezetről pedig annyit, hogy a kanadai Halett 208, a szenegáli N'Diaye 215 (!) centiméterre nőtt, igaz, mésem utóbbi a foglalkoztatottabb (és eredményesebb) center a keretben, hanem az osztrák Heinz (211 cm). Az eddig felsorolt négy légiós mellett van még két bosnyák és egy horvát vendégmunkás is a Kapfenberg Bulls keretében. Utóbbi, Branimir Joszipovics előző klubjaként az Atomerőműt tünteti fel az eurobasket.com.

Nem elhanyagolható, hogy a CEBL egyetlen veretlen csapatáról beszélünk, a Fehér-csoportban valóban makulátlan "fehér" maradt a Bikák mérlege. Igaz, az Opava, a Handlova és az Inter Bratislava ellenfeleként azért nem a Himaláját kellett megmászniuk Arnoldéknak... Ezzel együtt, kellő tisztelettel és alázattal kell a meccshez állni, mint mindig, és ha már a legtöbben úgy vannak vele, a házigazda Temesvár és a csoportból ismert, erős Novy Jicin helyett az ezekhez képest könnyebbnek gondolt ellenfél jutott - igazolni kellene az esélylatolgatást.

Ahogy Simon Balázs fogalmazott: "Úgy vagyunk vele, ha már ennyit utaztunk a kupában és utazunk a döntőre, ha már ennyit játszottunk és küzdöttünk a továbbjutásért, nagyon szeretnénk, ha a Final Four is jól sikerülne. Végre a magyar férfi kosárlabda is kis sikerélményhez jutna nemzetközi szinten."

A temesvári szervezők (ne feledjük, egy meccset már elvesztettünk a románokkal szemben a helyszín kijelölésekor) ígéretük szerint díjtalan belépést biztosítanak a szurkolóknak, persze valószínű, hogy ehhez időben kell érkezni. Helyi idő szerint szombaton este nyolckor kezdünk a Kapfenberg ellen, amely "keresztnevét" tekinve igen félelmetesnek tűnik - de azért tudjuk ezek a Bikák nem "azok" a Bikák...