Bell és Morrison remeklésével - vagyis ahogy a vezetőedző várta: palánk alatt - már az első félidőben eldöntötte a meccset az Albacomp, de a folytatásban sem vett vissza és remek gálával szórakoztatta a közönséget. Rashad Bell zsinórban harmadszor dobott harminc pont fölött a bajnokságban.
Albacomp - Zalakermáia ZTE KK 113-70 (27-17, 34-21, 27-17, 25-15)
Alba Regia Sportcentrum 2500 néző
Albacomp: Simon B.13, Hanga 18/6, Soós 3, Bell 37/15, Morrison 23 Csere: Radovic 9, Góbi 8/6, Antal, Veszter, Keller 2. Edző: Peresztegi-Nagy Ákos.
ZTE: Hinnant 12/3, Watson 10, Kámán 6/6 , Jones 7, Helbich 16. Csere: Trepák 5, Gáspár 3, Tóth 3, Simon L. 5/3, Stárics, Baki 3/3. Edző: Völgyi Péter.
Velibor Radovics bemelegített, leült a kispadra, később pályára lépett pár percre, de továbbra sincs tökéletes állapotban. Doyne továbbra is civilben figyeli a társakat a meccseken, úgy tűnt tehát, aggódhatunk a szezon előtt egerősödő Zalakerámia elleni meccsen. Aztán Radovics a rendelkezésére álló időt hasznosan töltötte, amikor még nagyon kellettek a pontok be is talált - a többiek pedig újfent remek csapatmunkával helyettesítették a hiányzókat. A mérkőzés elején még volt némi üldőzősdi jellege a játéknak, pontra ponttal válaszolt a Zete, de már ekkor is mindig Simon Balázsék jártak előrébb. Ahogy kiderült, a két zalai kisembert, a pontgyártásban eddig élen járó Watsont és az irányító Hinnantot Persztegi-Nagy Ákos elvárásainak megfelelően fegyelmezett védőmunkával kikapcsolja a csapat - úgy lett egyre nyilvánvalóbb, hogy a különbség nőni fog.
Nőtt is, hiába szerzett több kosarat a korábban az amerikaiak mögött elmaradó Helbich. Centerposzton így is magasan az Alba nyerte a csatát, mert Morrisont rendre csak szabálytalanul (vagy úgy sem) tudták megállítani a sokszor lemaradó vendégek. Bell pedig - ujjsérülés ide vagy oda - ott folytatta, ahol a Szolnok ellen elkezdte és a Körmend ellen befejezte. Az első félidőben 25 pontig jutott, miközben a társakat is többször helyzetbe hozta. Scott és ő megoldhatatlan feladatot jelentett a Völgyi-csapatnak, de legalább ennyi jelentősége volt a határozott védekezésnek, valamint Hanga kosarainak, Radovics említett villanásainak.
A vendégszurkolók joggal szörnyülködtek kedvenceik védekezésén, húsz perc alatt 61 pontot dobott a már ekkor vastapsot érdemlő Albacomp - és a tendenciák szünet után sem változtak. A hetven fölötti (!!) dobószázalék ugyan valamelyest romlott, de így is kimagasló lett, pedig nem tétováztak dobni Bellék - a végül 37 pontg jutó Rashad például ötször emelte rá a labdát kintről - és nem rontott! A leszedett vagy megszerzett labdákból jöttek a gyors indítások is, jellemző, hogy volt, amikor Antal-Keller-Hanga kombináció zárult kosárral: a fiatalok is megkapták a lehetőséget. A másik oldalon is, de Bakiék nem tudtak javítani a számukra siralmas összképen, a különbség csak nőtt, és egyáltalán nem irreális a végére kialakult differencia. Három negyedet is tíz ponttal nyert meg az Alba, amelynek az utolsó percekben már felállva tapsolt a hazai publikum. Elképesztő egyéni extrákkal, végig koncentrált és látványos játékkal nyerte a meccset a csapat, továbbra is vezeti a tabellát, s ami lényegesebb: egyre többször csempész vissza valamit a csarnokba a régi idők hangulatából.
Peresztegi-Nagy Ákos: "Védekezésben jól oldottuk meg a vendégek kulcsembereinek semlegesítését, támadásban pedig okosan játszottunk. Ehhez jöttek még az egyéni extrák, ezért tudtunk ilyen simán nyerni."
