Lehetett volna tartalékosnak nevezni az Albacompot a Hegyvidék ellen, hiszen három légiósa és magyar játékosai is hiányoztak, ám a pályára lépőknek köszönhetően nem tűnt úgy, hogy vészmegoldásokat látnánk. A rutinos harcosok vezetésével szereztek sikerélményt a fiatalok, a nagy különbségű győzelem pedig a táblázat élére repítette a csapatot.

Albacomp - Enternet NTE Hegyvidék 104-60 (27-14, 18-15, 24-15, 35-16)

Albacomp: Simon 15/3, Doyne, Hanga 23, Keller 11/3, Morrison 20. Csere:Góbi 23, Antal 2, Veszter 5, Madár 5/3. Edző: Peresztegi-Nagy Ákos.
NTE: Ruják 12, Faragó 10/6, Kováts 4, Hajmásy 12, Fülöp 8, Csere: Krasznai 2, Mócsai 2, Baross 2, Beák 4, Lázár 4. Edző: Kováts László.

Keller Ákos életében először az Albacomp kezdőcsapatában ballagott ki a pályára, s bár a feldobásnál még hiába ugrott magasabbra Fülöpnél, hamarosan egy triplával jelezte, akár több poszton is számíthat rá a szakvezetés. És nem ő volt az egyetlen fehérvári fiatal, aki bátor játékkal jelentkezett ezen az estén... Ehhez persze a meglehetősen speciális, és összeségében nem túl vidám körülmények is kelletek, hiszen Doyne, Radovics, Soós és Dávid után a meccs előtti utolsó edzésen Bell is megsérült. A bajnokság legjobb légiósa (az egyéni értékszám-listát vezeti!) rosszul nyúlt bele egy labdába, ezt az ujja bánta - bekötött kézel ült a padon.

Normáli esetben egy csapat három légiósának kiesése pótolhatatlan veszteség - szerencsére ez az eset nem teljesen volt "normális", hisz az eleve külföldiek nélküli Hegyvidék érkezett látogatóba. Így aztán a rutinos Simontól, Góbitól, a centerposzton rivális nélkül maradt Morrisontól vagy éppen a tehetségét már többször bizonyító Hangától elvárható volt, hogy megoldják a feladatot. Meg is tették, az első félidőben még helyenként döcögős játékkal (ezt azért a csapat finoman szólva szokatlan összetétele érthetővé teszi), szünet után viszont olykor parádézva. A második periódusban különösen nyomstó volt a fölényünk palánk alatt, sem súlyban, sem erőben, sem rutinban nem volt, aki Góbinak, Morrisonnak vagy éppen a kilenc lepattanót leszedő Kellernek ellenállni lett volna képes a vendégektől. Akik ennek megfelelően inkább tüzeltek kintről, de ezt meg pocsék száalékkal tették.

Ami azt illeti, az első félidő 34 százalékos dobásmutatójára az Alba sem lehetett büszke - ám a folytatásban jöttek a lerohanásból elért könnyű és látványos kosarak, a centerpontok, javult minden mutató. És jöttek a fiatalok. Antal Szabolcs már a meccs elején beszállt, amikor Doyne jelezte, hogy hiába minden szándék, nem tud segíteni a csapatnak (öt percet játszott pont nélkül a combhúzódásból nehezen gyógyuló Bam), a meccs második felében pedig előbb Veszter Attila, majd Madár András is pályára lépett. Az Alba öt, egyaránt húsz éva alatti játékosa összesen 106 percet játszott, 46 pontot dobott - hogy ebben Hanga 23-mal járt az élen, nem meglepő, miként az sem, hogy több kosara élményszámba ment.
Jó volt látni ezt az Albacompot is, miként a meccs után a bajnoki tabellát, hiszen azt a nagykülönbségű győzelmével a Peresztegi-csapat vezeti.

Peresztegi-Nagy Ákos: "Minden játékosomat dícséret illeti. A sérülések miatt a junior korú fiatalok is sokat játszottak, és senki nem vallot szégyent."