
Még nem tudjuk, milyen eredményel zárul majd a szezon, de hogy egy tekintetben új korszak kezdődik a klub életében, az biztos. Visszavonul Molnár Ferenc, a csapatot hosszú évek óta szolgáló masszőr, aki nélkül eddig elképzelhetetlen volt edzés és meccs az Albacompnál.
Hogy mekkora jelentősége volt munkájának egy olyan sportágban, ahol művészkezeknek, mindent bíró lábaknak, sorozatban terhelhető izmoknak kell napról napra, meccsről meccsre tökéletes állapotban lenniük - felesleges ecsetelni. Feri bácsi ugrott, ha csak felszisszent valaki edzésen, mindenre volt módszere és gyógyszere, mert jóval több ő "gyúrónál", tapasztalt szakértője a létező öszes sérülésnek. De ami talán fontosabb: immár igazi legendája a fehérvári sportnak.
A labdarúgóktól érkezett, a Viditől, amellyel részese volt a legnagyobb diadalmenetnek és a nagy újkori vesszőfutásnak. Történetek, játékosok, edzők - Feri bácsi kifogyhatatalan az emlékekből, szívesen és színesen mesél s talán az egész városban nincs más, aki annyira hitelesen, a kívülálló tárgyilagosságával, pedig a bennfentes avatottságával eleveníthetné fel a nagy időket. Olykor elmeséli, hány edzővel dolgozott együtt, szédítő történelmi távlatok nyílnak meg, közben pedig - nyugodtan írhatjuk - a nagy színpadi szerző-névrokonhoz méltó "molnár ferenci" kiszólások színesítik történeteit. Szeretettel, iróniával mesél, jó hallgatni.
Ha most az Albacomp-szurkolók megpróbálnák felsorolni, hány nagyszerű kedvenc szórta a pontokat Fehérváron a kilencvenes évek eleje-közepétől, maguk is beleszédülnének - bizony, rengeteg remek játékost kellett "karban tartani". Feri bácsinál megfelelőbb szakembert nem lehetett volna találni erre - s aki dolgozott már sportolók közelében tudja, ez nemcsak a szaktudást jelenti, hanem a diszkréciót, a finom ugratások illő lereagálását, az együttélést a csapattal. Amióta az Albacomp meghatározó a magyar kosárlabdában ő egyike volt a stáb állandó, soha nem fáradó tagjainak.
Most eljött a megérdemelt pihenés ideje, de reméljük, sokszor látjuk még a csarnokban, ahol a vasárnapi meccs előtt elbúcsúztatja a csapat. S persze a közönség, amely pontosan tudja, tevékeny részese volt valamennyi, számunkra oly kedves nagy sikernek.
Feri bácsi, köszönjük!