Év elején ötven ponttal vertük a Nyíregyházát - hasonló gálára most senki sem számított, bár a vendégek tartalékosan érkeztek. De hogy ennyire szoros lesz a meccs a végjátkigm, arra kevesen számítottak. A finis azonban felért egy külön gálával.

Albacomp - Marso-Vagép NYKK 89-70
(27-18, 19-22, 21-24, 22-6)
Albacomp: Simon 8, Doyne 13/3, Bell 21/9, Morrison 14, Radovic 20/9 Cs: Soós, Hanga 10/3, Góbi 3/3, Keller
Nyíregyháza: Booker 18, Nagy 2, Savic 22/12, Jelesijevic 8, Sitku 6 Cs: Lekli 8, Siska 6/6, Makrai, Wehner, Farkas, Mohácsi

Zoran Kmézics, a Nyíregyháza vezetőedzője "elszólta magát" a meccs előtt, mikor azt mondta érdeklődésünkre, hogy a szerb bedobó, Trivunovics játékára a Debrecen elleni hazai meccsen számítana, mert három vereség után muszáj lesz győzniük... A két kudarccal induló nyírségiek mestere aztán persze mosolygott egyet, amikor rákérdeztünk, feladták-e a fehérvári bravúr lehetőségét: "Készültünk" - ennyit mondott a dologról.
Eleinte úgy tűnt, a legrosszabbra (is) felkészülhettek Sitkuék, mert az Albacomp, szellős vendégvédelem mellett, az idei mintát követte: könnyen szerzett kosarak, gyors támadások a meccs elején. Bell és Doyne is bevágta rögtön első triplakíséretét, míg odaát csak Booker agilitása eredményezett pontokat. A fehérvári "sapkagyár" is üzemelt már az elején, az erőtlen centerkísérleteket látványosan fojtották el Morrisonék.

A könnyelműség - ez is idei szokás, bár nem kéne tartani - nem elöl, hanem hátul jelentkezett a játékunkban, a második negyedtől csökkent a szerzett labdák, megakasztott vendégtámadások száma, az addig eléggé ritmustalannak és tanácstalannak tűnő vendégkarmester, Savic egyre többször lépett be  megbontani a védekezést, a pontokat pedig továbbra is a NYKK amerikai légiósa szerezte. Peresztegi Nagy Ákos közben hosszabb pihenőt szavazott meg a meccs elején sokáig labdához se jutó, emiatt olykor látványosan elégedetlenkedő Radovicsnak, a helyén Hanga viszont nem tudott sokat hozzátenni a játékhoz.

A szünetig nem dobta meg az ötvenet az Alba, ami nagyobb gond, hogy csak hattal vezetett. Fordulás után aztán Bell és a példamutató alázattal visszatérő Radovics meglökte a szekeret, amihez kellettek Simon Balázs karmesteri erényei és Morrison emberes elzárásai - lám, ha mindenki teszi a dolgát, mindjárt van részsiker. Doyne megsérült - amúgy is morcosnak tűnt -, egy látványos védőmegugrasztós-visszalépős tempódobás volt az utolsó igazi momentuma a meccsen.
A Nyírség vezére, Savic viszont csak ekkor kezdte... Betörései leosztásai bejöttek, kinti dobásai meg mindenhionnan bementek.Neki és a Morrsionnal látványosan harcoló Leklinek köszönhetően tapadt a Nyírség, és amikor visszajöttek mínusz tízről, már senki nem gondolt a januári mészárlásra: rangadó lett a meccs!
Savic hárompontos Alba-előnynél emberről, faulttal együtt vágott be egy triplát, ami fordulópont lett - csak nem úgy, ahogy a vendégek szerették volna. Ezzel alakult ugyanis 70-70-re az állás, a bónuszbüntetővel először vezethetett volna a vendégcsapat - a 35. percben.

Ehelyett a fantasztikus kosár azért lett mérföldkő, mert ez volt az utolsó nyírségi pont! Az Albacomp hirtelen (nagy)csapatként  kezdett működni, amihez az egyéni villanások tették hozzá a "hangulati részt": Radovic hasonló gyilkos triplát hintett, büntetőzött, hátul egy támadáson belül háromszor (!) blokkoltuk a fáradó vendégeket, aztán pedig jött Hanga és zsinórban szerzett kilenc ponttal tett pontot (felkiáltójelet) a meccs végére: zsákolás, repülő pincér, tripla, minden volt a kínálatban.
Tizenkilenc pontot hagyott az utolsó öt percre az Albacomp, miközben a vendégeknek nem osztottak lapot - nem csoda, hogy a sokáig elégedetlenkedő közönség felállva ünnepelt a végén. A csapat közösséggé alakulásához az ilyen periódusok elengedhetetlenek, az előttünk álló rangadók megnyeréséhez viszont a meccs korábbi részeiben mutatott könnyelműség elhagyandó. Pécsen - remélhetőleg a megsérült Doyne és Bell pályára tud lépni... - már nem lesz elég egy ötperces díszelőadás.

Peresztegi-Nagy Ákos: "Nem először fordul elő, hogy a meccs egyes szakaszait átalusszuk. Muszáj megtanulni, hogy negyven percig tart a mérkőzés."