Hiányérzetünk ezúttal nem a meccs eleje, hanem a vége miatt lehet, mert jó játékkal felépített, jelentős előnye nagy részét leadta az Alba a hajrában. Így is magabiztos a siker, melyben a megfelelő koncentrálásnak és küzdőszellemnek döntő szerepe volt.
Hiányérzetünk ezúttal nem a meccs eleje, hanem a vége miatt lehet, mert jó játékkal felépített, jelentős előnye nagy részét leadta az Alba a hajrában. Így is magabiztos a siker, melyben a megfelelő koncentrálásnak és küzdőszellemnek döntő szerepe volt.
Albacomp - Univer KSE 98-86 (23-14, 23-23, 31-19, 21-30)
Albacomp:Simon 10/3, Bradford 18/6, Radovic 16/3, McClendon 25/3, Bencze 14. Csere: Soós 5/3, Hanga 2, Boozer 8. Edző: Peresztegi-Nagy Ákos
Univer: Sigurdarson 2, Horváth 2, Blair 42/6, Szabó 2, Fiegi 6. Csere: Jefferson 30/15, Lekli 2, Csorvási, Vida, Halmai. Edző: Zsoldos András.
Jól harcoltak ezúttal az első negyedben a fehérváriak, leszedték a lepattanókat, védekezésben kiszorították a vendégcentereket, és odafigyeltek a támadásokra is. A második negyedben Blair kizárólagos felelősévé lépett elő a kecskeméti pontoknak, őt nem tudtuk tartani, szerencsére nálunk több ember vállalta a pontgyártást. McClendon régen látiot hasznos játékkal ekserítette korábbi csapata szurkolóit, de szintén pörgött előttük másik egykori kedvencük, Bradford is.
Fordulás után támadásban szinte nem hibázott az Alba: vagy mezőny-, vagy büntetőpontok képében majd' minden hazai akció sikerrel zárult. Így aztán nőtt a különbség, hiába csatlakozott Blairhez a hármasokat szóró brazil Jefferson, aki sérült bordájával nem a húsdarálót választotta, inkább kintről tüzelt. Igaz, hagytuk is... Az Univer többi játékosára szinte egyáltalán nem számíthatott támadásban Zsoldos András, aki kellően fel is idegesítette magát, két technikaijával a saját kiállítását is kiprovokálta. Huszonhat ponttal is vezettünk, biztosnak tűnt, hogy az őszi vereségért nagyobb arányban sikerül visszavágni - az utolsó öt percre azonban szétesett a játék, amit megmagyarázhatatlanná tesz, hogy a Kecsekmét sem lett jobb... A pontatlan, elkapkodott támadások következtében hátrányának több mint a felét ledolgozta az Univer (vagy inkább Blair). Kár érte, mert jól sikerült meccset rontott el a végén a csapat - igaz, még mindig a jobbik eset, ha a győzelem tudatában kesergünk ezen.
Peresztegi-Nagy Ákos: "Harmincöt percig jól játszottunk, a végén viszont kapkodtunk, pontatlanná váltunk. Ebből a harmincöt percből kell tovább építkeznünk."