Európa legnépszerűbb versenysorozatának, a labdarúgó Bajnokok Ligájának csapatai a héten a legjobb nyolc közé kerülésért játszották le első meccseiket. A tét óriási, az izgalmak nem kevésbé. Nyugodtan mondhatjuk: hasonló céllal rendezik a magyar kosárlabda-bajnokság Albacomp - Univer rangadóját, mert bár a győztes nem kerül közvetlenül a legjobb nyolcba - a vesztes viszont nagyon könnyen kiiratkozhat onnan. Az izgalmakról lemondanánk, de a tét mindenképpen idézi a BL-t.

Elvileg az Univer van könnyebb helyzetben. A kecskemétiek már a szezon elején hosszú távú, többéves koncepciót rajzoltak fel, melybe belefér, hogy a legelső szezonban nem produkál kiemelkedőt a csapat. Ettől függetlenül, nyilván komoly traumaként élnék meg a kecskeméti szurkolók, ha stabil háttérrel rendelkező csapatuk nem jutna be a felsőházi rájátszásba.
De akkor mit mondjunk a fehérvári szurkolókról?
Azon kívül, hogy több mint egy évtizede nem rendeztek playoffot az Albacomp nélkül, itt a célkitűzés is egyértelműen a négy közé kerülés minden évben. A nyolc ezek szerint a minimum minimuma. Márpedig most erősen úgy tűnik, ha nem verjük meg szombaton az Univert, bravúrral maradhatunk az alapszakasz végén a vonal felett.

Persze a kecskemétiek koncepciója is megbicsaklott már itt-ott, a fiatalok beépítése például nem a várt ütemben halad. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy általában négy légiós és a rutinos Horváth Ákos alkotja a kezdőötöst, mögöttük, és a szombathelyről igazolt Szabó Zsolt mögött az utánpótlás szinten sikeres ifjak eddig inkább epizódszerepekhez jutottak. Zsoldos András személyében az egyik legtapasztaltabb hazai tréner irányítja a csapatot, aki nyilván pontosan tudja, mit és mennyit bízhat a cseresorra. Így vagy úgy, nem tűnik gyengébbnek a Kecskemét sem azoknál a csapatoknál, amelyek hatalmas csatát vívnak a nyolcba kerülésért, vélhetően az Albát is teljes erőbedobásra késztetik Jeffersonék.
A brazil játékos speciel nem szerepelt a legutóbbi, hazai pályán elveszített mérkőzésen, kiesése érzékeny veszteség volt az Univernek. Ha játszik, rendre az egyik legponterősebb kosarasa Zsoldosnak, hatékonyságban csak az utóbbi meccsekre feljavuló, korábban kissé szertelen fiatal amerikai, Blair előzi meg. Tapasztalt irányító az izlandi Sigurdarson, negyedik légiósként pedig a palánk alatti izmozásban bevethető Fiegi áll rendelkezésre. Külön érdekesség lesz, hogy tavalyi csapata ellen hogy sikerül bizonyítania Horváth Ákosnak.

Az Univer most eggyel több vereséget számlál az Albacompnál (eggyel kevesebb meccsből), de a két csapat kecskeméti találkozóját fölényesen, 18 ponttal nyerte. Ennél nagyobb különbségű Alba-siker szinte garantálná, hogy az alapszakasz végén a fehérvári mögött marad a hírös város csapata - de most nem ez az első szempont. Nyerni kell, akármennyivel - de mindenáron! Van mit kijavítani, nemcsak a győzelem-vereség mutatón, egy kicsit a csapat renoméján is... Bizonyítani a szurkolóknak, hogy sokkal, de sokkal keményebb és elszántabb csapat annál az Alba, amit legutóbb a soproni meccs első, rémálomszerű negyede alapján gondolnánk. Immár minden meccs "utolsó esély", vélhetően egyetlen perce sem lesz már az alapszakasznak, amelyben kiengedhetnénk. Aki igazi versenyző, kedveli az ilyen szituációkat, mert most dől el, ki érdemli meg a további sanszokat. A végsőkig kiélezett szituáció persze a szurkolóknak sem rossz - már aki szereti a nem várt izgalmakat.

Bele kell húzni, a fiúknak bizonyítani, nekünk mögéjük állni, elmélkedni ráérünk a meccsek után és között. Mint a foci BL-ben: aki ott van a stadionban, nem csendben szemlélődni megy ki...